VIRÁGVASÁRNAP

Virágvasárnapra

Erre fog jönni, ahol én lakom!
Minden virágom eléje rakom,
S hova nem jut, majd köntösöm teszem,
Hozsánnázva kiáltom lelkesen:
Óh, jöjj, lakozz velem!


  Virágvasárnap

 Öltöztesd szíved ünneplőbe
Legyen illatos a kedved
Napsugaras az ünneped.

Öltöztesd lelked szeretetbe
Legyenek szavaid kedvesek
Tetteid, gondolataid egyenesek.

Öltöztesd a világot ünneplőbe
Legyen családodé szíved
Oszd meg velük az életed.

 HA ÉJSZAKA VESZ KÖRÜL ....

Ha éjszaka vesz körül és sötétség,

s nem látsz utat a pusztaságon át,

Valaki ott van veled és vezérel

hűségesen, átszegezett kezével.

Ne félj, csak higgy! Neki gondja van rád!

Bízhatsz benne! Mért csüggednél, remegnél?

Engedj néki, ha próbál, tisztogat!

Ismer! Elmondhatsz mindent. Érti, hallja.

Ha elfáradtál, hordoz erős karja.

Ne félj, csak higgy, és vesd rá gondodat!

Veled az Úr a szenvedés tüzében.

S ahogy az ötvös perceket figyel,

hű tekintete őrködik feletted:

drága aranya tűzben el nem veszhet.

Ne félj, csak higgy! Idején kiemel.

Boldog ember vagy,hogyha Isten szól,

és engedelmes szívvel válaszolsz,

s a kettéhasadt kárpiton belül

az Isten szentségébe menekülsz;

mert senki onnan ki nem vettetik ,

örök életet biztosít a HIT;

ÚR JÉZUS vére ISTEN oltárán

érted is hullott ott, a Golgotán.

AZ OLAJFÁK HEGYÉNÉL

Gondolataim kergetnek az éjben,

s az Olajfák hegyénél megállok.

Csend van.De hallom a kétezeréves zajt:

Csattannak durva kalapácsok.

Felzokog a szél,s egy-két vén olajfa

tán' sarjai azoknak,akik látták.

Látták az Urat,amint itt járt -kelt,

és látták a haláltusáját.

Belemarkolok a kavicsos homokba,

érezni akarom ezt a földet:

Érezni akarom saját magamat:

Ezt a bűnöst,akiért Ő halt meg.

Meghalt miattam és mindenkiért:

áldozat lett örökös oltáron.

S itt az éjszakai csillagok alatt

leborulok,és a nevét áldom.

-Én ,a kicsi ember.A parányi porszem.

Mit mondhatnék az Olajfák hegyén?

Ide csend illik.Méltóságos csend.

-Itt maga az Isten beszél.

Páskulyné Kovács Erzsébet

FEJEM MEGHAJTOM

Fejem meghajtom ráadásnak,

azok előtt,kik megaláztak.

Sorsomban kő nem valamennyi,

s ha nem tudtam őket szeretni,

bocsáss meg nekem,s nekik,Istenem,

Tiéd a büntetés,a kegyelem.

Fejem meghajtom ráadásnak,

azok előtt,kik megaláztak,

Nem úgy,mintha nem érdemelnék

azok,kik velem tenni merték,

hogy ne alázzam őket vissza,

de a kereszt mélységes titka,

hogy megbocsátasz,nekem,s nekik,Istenem.

Tiéd az irgalom,a kegyelem,.

Fejem meghajtom ráadásnak,

azok előtt,kik magaláztak,

Mélyebbre úgysem hajthatom,

mint Isten Fia egykoron,

S ha fényeit sem tehetem,

Tiéd az irgalom,a kegyelem,

Bocsáss meg nekem, s nekik Istenem!

Páskulyné Kovács Erzsébet

 VIRÁGVASÁRNAP
.
Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.
.
Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
'Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!'
.
Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem

 Hamar István

 FOHÁSZ

Legyek támasza a támasz nélkül lévőknek,
vezetője az úton levőknek,
csónak, a híd és átjáró a túlpartra kívánkozóknak
Minden érző lény fájdalma,
teljesen szűnjön meg,
legyek én az orvos a gyógyszer,
legyek én az nővére
a világ minden betegének gyógyulásukig.
épp,mint az űr
s az elemek, mint a föld,
legyek örökös támasza mind a számtalan lénynek
amíg el nem múlik a fájdalmuk,
legyek az élet forrása
minden életformában élőnek,
akik tere a végtelenig ér.

 Túrmezei Erzsébet ~ Virágvasárnap

A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zeng a kiáltás előtte, utána;
Zöld ágakat szeldelnek útjára,
Békességet hoz népe javára.
Áldott, aki jött az Úrnak nevébe',
Általa léptünk az Isten kedvébe;
Békesség ott fenn a mennyországban,
Áldott az Isten a magasságban!

Ó, lelki ország, Istennek országa,
Mily édes ebben Jézus királysága!
Szelíd, szegény ez és alázatos,
De nagyhatalmú és csodálatos.

Igaz ez és a bűntől szabadító,
Poklot és halált egyaránt hódító.
Vasvesszővel bírja ellenségét,
De szelíden őrzi örökségét.

Ó, áldott Jézus, ki bírsz a világgal,
Jöjj mihozzánk is alázatossággal,
Tégy tulajdon népeddé bennünket,
Vezéreld jóra egész életünket!

Áldott Királyunk, lelkünk nagy Királya,
Jöttödet néped ma is várva várja.
Jöjj hát hozzánk is nagy hatalommal,
Terjeszd országod diadalommal!

A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zengjük, kiáltsuk előtte, utána;
Hintsük be útját mi is zöld ággal,
És ünnepeljünk szent buzgósággal!

Dicsőség legyen az Isten Fiának,
Áldás, békesség az égi királynak,
Hogy vele mi is, kiket megváltott,
Bírhassuk egykor a mennyországot

 

Pilinszky János ~ Virágvasárnap

Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk a legjelentősebb beszámolót. Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő 'szamaracska'. S még valami: a kövek. 

Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát ők, a 'kövek kiáltanának!'.

Ki ünnepel itt? Mintha a teremtett világ egy-egy képviselője, a kő, a pálma s a szamaracska az egész nagy egyetemet képviselné a bevonulásban. S itt érdemes megemlítenünk, hogy növények és állatok milyen szokatlan hangsúllyal szerepelnek mindig az Evangéliumban, főképp a példabeszédekben. De nem a hasonlat, és nem is holmi megszemélyesítés emeli különleges megvilágításba őket, hanem nyilván a Teremtő és teremtmény közötti viszony csodálatos komolysága.

Amikor Jézus 'dicsőségesen' bevonul Jeruzsálembe, erre a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora.

Az igazi, a tulajdonképpeni 'megdicsőülés' még hátravan. Erről az Evangéliumnak talán legcsodálatosabban paradox mondatai következnek, közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás után.
 

'Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőíttessék. Bizony, bizony mondom nektek, ha csak a gabonaszem a földbe nem esik és meg nem hal, maga marad'

'Most az én lelkem megrendült. És mit mondjak? Atyám, szabadíts meg engem ezen órától! 

De hisz azért jöttem ez órára, Atyám, dicsőítsd meg nevedet!'

 

részlet

 

 'Egy pillanatra megálltunk, hogy találkozzunk egymással,
érezzük, szeressük egymást és részesüljünk egymásból.
Ez becses pillanat, de futólagos.
Kis epizód az örökkévalóságban.
Ha gondoskodásban, tisztaszívűségben,
szeretetben részesülünk, gazdagságot
és örömet teremtünk egymás számára.
És akkor ez a pillanat megérte a fáradságot.'


'Aki megváltozik, megváltoztatja a világot is.
A világon nincs mit javítani, annál több javítanivaló van rajtunk.
Az út az örök vándorlás, az ólomból arannyá nemesedés útja.
A bölcs a lét minden területével harmóniában él,
ezért világa minden világok legjobbika.
Látja a valóságot, és felismeri, hogy minden jó, ami van.
Nem keresi a boldogságot többé, mert megtalálta - önmagában.'
 

 'Az élet öregebb, mint minden, ami él; a szépség már szárnyalt, mielőtt a szép fogalma megszületett volna a Földön, és az igazság igaz volt már kimondása előtt is. Az élet énekel hallgatásunkban és álmodik, ha szunnyadunk. Még amikor levertek és csüggedtek vagyunk is, az élet bennünk örvendezik. És ha sírunk, az élet mosolyog a napon, és szabad akkor is, ha mi rabláncon vagyunk.'

 Tagore ~ A lélek sugallata

'Mikor az élet színjátékához jutunk, dőreségünkben a színpadnak hátat fordítva ülünk le. Nézegetjük az aranyozott oszlopokat és díszítéseket, figyeljük a ki- és bejárókat, és amikor végül kialszanak a lámpások, megrökönyödve kérdezzük, mi volt az értelme mindennek. Ha a belső színpadra irányítottuk volna tekintetünket, akkor láthattuk volna a lélek örökös szerelmi drámáját, és meggyőződhettünk volna arról, hogy vannak ugyan szünetek, de vége nincs; hogy a világ minden nagy berendezésének értelme van, és nem pusztán a dolgok egy ragyogó lázálma.'

 

TESTETLEN ÖLELÉS

A szeretet olyan, mint a testetlen ölelés, jóságosan meleg és mélyreható. 

A fényről képzeljük ugyanezt, amikor a Nap derűvel és ragyogással tölti meg a párás szürkeséget. Igen, a fény öleléséhez hasonlíthatom érkezését; távoztával a fény elhalványul, majd nyoma vész.

Ne csüggedj, ha távozni érzed: a szeretetet nap mint nap életre lehet kelteni.

 Semmi nem kell hozzá, rajtad kívül. Ismersz-e nagyobbat, maradandóbbat és értékesebbet a földön, ami akkor is van, ha az emberek elkeseredett háborút vívnak ellene?
Ismersz-e olyat csodát, amelyhez nem kell szó és hang, 

nem kell szín és képzelet, nincs szüksége testre és térre?

 Ismersz-e olyan fenséget, aminek semmire nincs szüksége önmagán kívül?

 

SZERETET

'Többségünk csendesen, minden felhajtás nélkül éli végig életét e földön. Aligha fogadnak bennünket vörös szőnyeggel, nem emelnek tiszteletünkre pompás emlékműveket. Ez azonban nem csökkenti fontosságunkat. Százszámra várják ugyanis az emberek, hogy egy magunkfajta odalépjen hozzájuk; emberek, akik hálásak lesznek a mi együttérzésünkért, bátorításunkért, akiknek a mi egyedi tehetségünkre van szükségük. Valakinek boldogabb lesz az élete, mert nem sajnáltuk az időt, hogy megosszuk vele, amit adni tudunk. Többnyire alábecsüljük a mosoly, egy simogatás, egy kedves szó, egy figyelő tekintet, egy őszinte bók, vagy csekélyke törődés erejét, pedig mind képes rá, hogy új irányt szabjon az életnek. Nem is gondolnánk, mily végtelen sok lehetőség adódik nap mint nap, hogy szeretetünket kimutassuk.'

 

NAPJAINK

Teszed egyik lépést a másik után,
a megszokott rutin szerint telnek napjaid.
Azt gondolod, minden megy a maga útján,
s nem veszed észre, hogy nincsenek vágyaid.

Igazi vágyakra gondolok, nem anyagiakra,
nem nagyobb házra, kocsira vagy külföldi utakra,
mert ezek csak röpke kielégülést hoznak,
de lelkednek nyugalmat nem ajándékoznak.

Mikor mondtad utoljára valakinek, hogy szereted?
S nem megszokásból, számításból tetted,
de szívből felfakadó jajdulással,
hálával, örömmel vagy belső földindulással.

És Neked mikor köszönték meg utoljára, hogy vagy?
Mikor mondták, hogy szebb Tőled a világ?
Hogy valaki számára igazán fontos vagy?
S hogy számára Te vagy a legeslegszebb virág?

Esténként, amikor lefekszel. visszanézel-e napodra?
Megvizsgálod-e, hogy mit tehettél volna jobban?
Tűzöl-e ki célokat a munkádra, s kapcsolataidra?
Vagy csak élsz bele a világba, mint a vidra?

Vidra-élet, állati lét, jó is az - neki.
De az embert az állati létből valami kiemeli.
Nem csak tudattalanul, ösztönösen éli életét,
de folyton kutatja, keresi értelmét.

Ha még nem tudod, miért is élsz,
kezdd azzal, hogy megfigyeled tetteid,
S hogy Te magad adsz értelmet életednek,
felismervén, hogy mi lakozik Benned.

 

HA LENNE EGY ÚJ ÉLETEM

Ha lenne egy új életem, akkor
arra figyelnék, aki hallgat,
s nem törődnék azzal, aki beszél;
akkor hallgatnék, amikor te megszólalsz,
s csak akkor szólnék, amikor nem beszélsz.

Ha lenne egy új életem, akkor
megélném azt, mi szívemben táncol,
s lenyelném azt, mi a fejemben tombol;
akkor őszintén kimutatnám az érzéseimet,
s nem szégyellném megélni a tieidet.

Ha lenne egy új életem, akkor
megtenném azt, mit félek megtenni,
s elfelejteném azt, mit meg akarok tenni;
akkor nem szégyellnék tőled tanulni,
s nem akarnék neked papolni.

Ha lenne egy új életem, akkor
sosem várnék, azonnal cselekednék,
s nem aggódnék a következmények miatt;
akkor elfogadnám azt, mit az élet ad,
s enyém lenne a pillanat.”

Ha ellátunk a végtelenbe, hegyeket álmodunk az orrunk elé, 

amelyek elfedik a messzeség látványát.
A nehézség az ember megmérettetése: hegyeket képzelünk oda, 

ahol a völgyből is ellátni a tengerig.

Tatiosz

    Nem kell mindent kimondani.
    Nem kell mindent megkérdezni.
    Nem kell mindenre válaszolni.

    Tatiosz

Nincs csodálatra méltóbb az embernél,
bánj vele ezen érdeme szerint.

Tatiosz

 

PILLANAT

'Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot,

amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz.

S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot,

mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap,

és semmiben sem különbözne a holnaptól.

De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.

Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba,

vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében,

amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.

Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, 

és segítségükkel csodákra leszünk képesek.'

Paulo Coelho

KERESZT ÉS RÓZSA

A nő élete, hivatása: nem rózsa egészen, de nem is kereszt csupán: - együtt mind a kettő.
Idővel - úgy vélem - lehull a rózsa s megmarad a, puszta kereszt, a rózsának csak emléke, de e keresztben és ez emlékben, ha agy akarja a nő, megmarad számára ama titokzatos erő, mely a keresztről árad feléje és segíti viselni ennek terheit; s megmarad számára a gondolat, hogy a kereszt, mely egy egész világnak szerzett üdvösséget, meg tudja alapítani az Ő lelkére, az Ő szíve gondjaira bízottak boldogságát is.
És íme, e szóval - szinte észrevétlenül - meghatároztam a nőhivatását: élni másokért, a mások boldogságában keresni
a magáét.
A nő munkája sokszor értékesebb, mert a szív, a lélek munkája az, mely reá marad."

Ruschek Antal

SZERETET

A szeretet halkan, csendben osztogatja magát,
nem halljuk, csak érezzük ki nem mondott szavát.

Adja magát szülők által, érkezik baráttal,
szerelemmé változik egy igaz, tiszta vággyal.
Adhatja mindenki, megkaphatja bárki,
tovább nem is kell érte nagy dolgot csinálni.
Elég az, ha hűségesen magunkba fogadjuk,
és amikor úgy érezzük, máris továbbadjuk.

Nem féltékeny, nem kérkedik,
csendes, alázatos,
ez, ami a szeretetben olyan csodálatos.
Kerüli az erőszakot, hisz a békességben,
nincs is nála fontosabb társ.
Egy nagy betegségben, nem pirula,
nem orvosság gyógyít meg sebeket,
többet ér mindennél a tiszta, hű szeretet.
Pedig ,'ő' csak halkan,
csendben osztogatja magát.

ANSELM GRÜN GONDOLATOK

'Az élet művészete egészen hétköznapinak tűnhet. A helyes látásmódban rejlik a művészet, a dolgok mögé látásban, pontosabban az eseményekben rejlő öröm meglátásában. A boldogság művészetét bárki megtanulhatja, gyakorolhatja. És akár most is elkezdheted.'

'A bennünk felmerült gondolatokért nem vagyunk felelősek, csak azért, ahogyan bánunk velük.'

'Nem tehetünk egész életen át másokat felelőssé azért, mert olyan nehéz a dolgunk. Valamikor fel kell vállalnunk a felelősséget életünkért. Mindannyiunkban megvan a kísértés, hogy megkerüljük a problémákat, és elmeneküljünk a nehézségek elől.Ha a Lélekből élsz, nem fogsz elmenekülni személyes problémáid és környezeted konfliktusai elől, hanem kézbe veszed azokat.'

'A beszélgetés hozzátartozik a barátsághoz. A beszélgetésben megérintjük a másik titkát. Így kerülünk egymáshoz közelebb. Mérlegelés nélkül mondhatunk el mindent. Ám a barátsághoz a hallgatás is hozzátartozik.'

'Néha jó, ha teszünk egy lépést hátrafelé, és távolabbról pontosabban megvizsgáljuk, nem tudnánk-e életünket mégis más fényben nézni.'

'Csak saját magammal kell összhangba kerülnöm, annak örülnöm, ami belőlem való, akkor ezt a boldogító harmóniát olyan erőnek fogom érezni, amely önmagában elegendő, de kifelé is sugárzik.'

'Álmunkban néha egy egészen más világ is megmutatkozik, egy élettel és tarkasággal teli világ. Éppen a nagyon beszűkült környezetben élő, mások által befolyásolt és szorongatott embereknél tárul fel olyan távlat, amelyben az álmodó szabadnak és fantáziadúsnak érzi magát. Az álom így mutatja meg nekünk a belső kincset, melyet tőlünk senki nem rabolhat el.'

'A barát pontosan figyel arra, ami engem bensőleg megindít. Bensőmre figyel, hogy felfedezze életem alapdallamát, hogy érzékelje, hol és hogyan rezdül és csendül meg életem. És ha ezt a dallamot elfelejtettem volna, mert a hétköznapok kihívásai miatt eltávolodtam magamtól, akkor a barát újra eljátssza nekem. Újra érintkezésbe hoz saját magammal, igazi énemmel. Visszatükrözi, aki vagyok.'

'A derűt nem lehet elrendelni... Akkor tudsz nevetni magadon, ha nem veszed magadat oly fontosnak.  Sok mindenen, ami ma még nyomaszt téged, nevetni tudsz majd.'

'Mindig érzékeny vagyok a kritikára, az elutasításra és arra, ha átnéznek rajtam. Ha ezekkel megbékélek, akkor érzékenységem egyre mélyebbre vezet engem megsebzett szívemben, amely szeretet és feltétel nélküli elfogadás után vágyakozik.'

'Meg kell tanulnunk azt a szeretetet, amely már nem keveredik birtoklási vággyal, azt a szeretetet, amely árad és elbűvöli az embereket, amely az élet új ízét hagyja maga után.'

'Egy cél, amelyet szem előtt tartasz, összegyűjti az erődet, világosságot és új, célratörő akaratot ad neked.'

'Nem az a fontos, hogy magadat másokkal összehasonlítsd, hanem hogy merj saját mértéked szerint élni.'

'Az öröm olyan, mint a sötétben meggyújtott fény. Az öröm felvidítja a borús hangulatot. Olyan, mint egy ék, amelyet a szomorúság falába vertek. Az ék kettéhasítja a falat.'

'Minden válságban meg kell halnia valaminek bennünk. Meghalnak az illúziók, amelyeket életünkről alkottunk magunknak: az illúzió, hogy mi magunk is kézbe tudjuk venni életünket; az illúzió, hogy megfelelően élve minden nehézség elől kitérhetünk. A válságban mindig meghal énünk egy darabja.'

'Életünk sohasem egyirányú utca... Sokszor kerülőutakon kell haladnunk. Gyakran úgy érezzük, hogy visszavetődtünk a kiindulópontra, mintha minden hiába történt volna. Úgy tűnik, mindent elölről kell kezdenünk. Egy irányváltás olyan pontra vezethet, amelytől kezdve fordulatot tapasztalok meg. Innen új erővel mehetek tovább a középpont, a tulajdonképpeni cél felé. Megfordulni, a kitaposott ösvényeken megtett életnek fordulatot adni - új perspektívát ad. Ez megváltoztatja az embert.'

'Csak a szív látja meg mindenben annak a végső valóságnak és bizonyosságnak nyomait, mely minden ember arcából, minden kőből és minden fűszálból rám tekint, hogy azt mondja nekem: van, aki szeret téged.'

'Szeretetünk elég gyakran keveredik birtoklási vággyal, ragaszkodással és a másik iránti elvárásokkal. És gyakran igényt támaszt a kölcsönösségre. Amit a másikért teszek, azt elvárom tőle is. De ez a számítás ellehetetleníti az igaz barátságot. Vannak barátok, akik hosszú évekig nem látják egymást, és nem beszélnek egymással. De mihelyst találkoznak, újra fellobban barátságuk.'

'A lélekben csendülnek meg azok a halk hangok, amelyek megmondják nekünk, hogy mi helyes számunkra.'

'Az igazi célokat nem tudja az ember fogcsikorgatva és ökölbe szorított kézzel elérni, hanem csak nyitott kézzel. Éppoly kevéssé lehet a szelet megmarkolni, mint a nyugalmat ököllel átkarolni.'

'Mindenben hazudhat az ember. Mindenbe belophat valami valótlant és hamisat. A szeretetet is mímelheti. Ám a vágyakozásban az ember nem manipulálható. Az ember önmaga vágya.'

Anselm Grün
német bencés pap és író
1945. január 14. —

Anselm Grün OSB ~ Minden napunk út a boldogsághoz

Előszó
"Tudják, hogy hol lakik a Jóisten" - tartja a régi cseh közmondás az elégedett emberekről, akik egyaránt élvezik a munka és a pihenés idejét. Számomra ez a mondás a boldogság egyik legszebb meghatározása. Egy lassú pillanat nyugalmának mély átélése, a szív békéje és a legizzóbb boldogság összetartoznak. Az élmények lázas keresése, a belső nyugtalanság, kívánságaik azonnali beteljesülésének hajszolása éppen azoknál a leggyakoribb, akik mérhetetlenül vágyódnak a boldogság után.
Végső soron mindenki boldog akar lenni, sikeres és szerencsés életre vágyik.
Napjainkban sok a guru és az önjelölt, boldogságot ígérő próféta, akik tökéletes világgal, gyors és könnyű boldogsággal kecsegtetnek. A boldogsághoz vezető út azonban nem gyorsforgalmi út, s nem kerüli ki a hétköznapok valóságát se. Éppen ellenkezőleg: megszokott, mindennapi életünkön vezet át.
Nem kell hatalmas erőfeszítéseket tennünk azért, hogy eljussunk a vágyott boldogsághoz. Csupán nyitott szemre és szívre van szükségünk, hogy az adott pillanatban felfigyeljünk a körülöttünk lévő apró csodákra: a fára, melynek ágai között madarak fészkelnek, a tenger szélességére, mélységére és a vihar erejére. Boldog, aki észreveszi a teremtés szépségét és észleli az őt körülvevő világ gazdagságát. A boldogság nem erőfeszítésünk és teljesítményünk eredménye, nem lehet pénzért megvásárolni: a boldogság ajándék.
Ha nyitott szemmel járunk, mindennap észrevesszük majd Isten ajándékait: ha találkozunk egy barátságos emberrel; ha megpillantunk egy gyönyörű virágot, ha érezzük a Nap melegét; ha átéljük a szívünket eltöltő öröm és szeretet pillanatait.
A boldogsághoz vezető út nem megerőltető, és nincs messze tőlünk. A boldogság a lábunk előtt hever! Ott nő az út szélén, ahol mindennap elhaladunk Csak le kell hajolnunk érte. Aki elsiklik a boldogság apró jelei fölött, sehol sem fog rátalálni. Ott sem, ahová a boldogságot ígérő próféták csalogatják.
A boldogság titka - a filozófusok szerint - a belső harmónia és lelki béke. Ha minden érzékemmel teljesen a jelenben élek, összhangban vagyok önmagammal, és hálát adok a nekem ajándékozott életért: akkor valóban boldog vagyok.
Ehhez a hétköznapi boldogsághoz különleges látásmódra van szükség. Szeretettel és irgalommal kell önmagamra tekintenem, korlátaimmal és gyöngeségeimmel együtt igent kell mondanom arra, aki vagyok. Csak így lehetek boldog.
A boldogságot azonban nem tudom megtartani, ahogyan az életet sem. Utamat naponta keresztezik nehézségek, betegség, félreértések, konfliktusok. A boldogság nem azt jelenti, hogy tökéletes világban élek. Azt sem jelenti, hogy minden sötétséget legyőzök. Öröm és fájdalom egyaránt az élet velejárója, és mindkettő a boldogsághoz vezető ösvénnyé lehet számomra.
Azt jelenti a boldogság, hogy ebben a tökéletlen világban igent mondok embervoltomra, gyöngeségeimre, és egyúttal mindarra, ami velem történik.
Boldog az, aki tudja, hogy mindenben - örömben, nehézségben, szenvedésben - Isten jóságos keze vezeti őt. Az az ember boldog igazán, aki élete minden eseményében meglátja Istent, és így a lelke mélyén is megtalálja Őt. Ez az a rejtek, ahol Isten benne lakozik, mindenki csak itt kerülhet összhangba önmagával. Ott, szíve rejtekében talál rá a valódi boldogságra!

Anselm Grün OSB ~ Minden napunk út a boldogsághoz

1.
Ébredj boldogan!
Miért kelsz fel minden reggel? Csupán megszokásból, hiszen ennek így kell lennie, mert dolgoznod kell, pénzt kell keresned? Vagy van valami más, mélyebb okod is?
Sokan úgy érzik, hogy a felkelés pusztán kínos és elkerülhetetlen kötelesség. Legszívesebben fekve maradnának a jó meleg ágyban. A legtöbben átalusszák a napkeltét, a virradat pillanatnyi varázsát. Aki azonban reggelente valóban felébred álmából, tényleg kinyitja a szemét, annak megnyílik a valóság is. Érvényes rá a közmondás tapasztalata: "Ki korán kel, aranyat lel."

Minden nap meghívás.
Minden új reggelen
az élet fénye és sokszínűsége vár rád.

Rajtad áll, hogy miként kezded el az új napot! Tőled függ, hogy elvárásként vagy ígéretként éled-e meg, hogy az új nap ébren talál-e, vagy érkezésekor álmos, mosdatlan, fésületlen erőtlen és elhanyagolt vagy? A valóság jó ízét érezni kell! Álmos szem és alvó szív nem képes felismerni a mindig új valóságot.

Ha megszólal az ébresztőóra, kelj fel azonnal! Hagyj magadnak elegendő időt a felkelés és a munkába indulás között! Élvezd a frissítő hideg vizet! Öltözz fel lassan, így tudatosan örülhetsz a ruháknak, amelyeket ma felveszel.
Élvezd a mosakodást, az öltözködés és a reggelizés perceit! Ez is pihenőidő, lélegzetvételnyi idő, amelyet mindennap ajándékba kapsz.

Határozd el ma, hogy élni akarsz!
Köszönd meg Istennek az életedet, az új napot!
Próbáld meg a mai napot előre elfogadni olyannak, amilyen.
Nem az a fontos, hogy minden perc örömöt hozzon.
Ha azonban az élet mellett döntesz, átéled életerődet is.
Az öröm belülről fakad fel benned.

Csak az tudja kézbe venni a napját, aki valóban felébredt. Sokan élnek álomvilágban. Saját világukba zárkóznak anélkül, hogy kapcsolatba lépnének a valósággal, és így befolyásolni vagy alakítani tudnák azt.
Az álmok feltárják a lelkedben rejlő vágyakat.
Álmaidat azonban csak akkor tudod valóra váltani, ha hajlandó vagy felébredni, és elfogadod a valóságot olyannak, amilyen.
A reggeli óra üdesége megsejtet valamit Isten rendkívüliségéből. Tudatosítsd magadban, milyen napra ébredtél, kérd erre a mai napra Isten áldását! Így minden nap titokzatos, új lehetőséggé válik, és felszínre hoz valamit abból a kincsből, amely lelked mélyén rejtőzik.

Reggeli imádságként áldóan kitárhatod a karod. Képzeld el, hogy tenyereden át Isten áldása beáramlik az otthonodba, a munkahelyedre! Másképpen indulsz majd munkába. Talán elcsitul a rossz érzésed, hogy odabent csupa veszekedés és intrika, negatív érzelmek és nyomasztó elvárások várnak rád. Ha áldással indulsz dolgozni, egyszer csak észreveszed, hogy mindenütt, ahova belépsz, Isten áldása lakozik.
Fontos lenne, hogy életünkben megtörjük a mindig ismétlődő rossz megszokásokat, elűzzük a megbéklyózó, egyhangú unalmat.
Fontos, hogy átérezzük, mit is jelent: LÉLEK-ZEM, tehát élek.
Itt vagyok.
Jelen vagyok.
Jel vagyok.

Mindennap újból megízlelem az élet édességéét.
Nincs két egyforma nap.
Mindannyian egyediek s megismételhetetlenek vagyunk.

A boldogság a reggel üdeségében,
a pillanat varázsában,
a felkelő nap szépségében rejtőzik.
Aki nem ébred fel,
nem veheti észre az őt körülvevő boldogságot.

A harmatos reggel, a felkelő Nap, a kék ég örömöt szerez.
Öröm, hogy egészséges vagyok, öröm, hogy találkozhatok szeretteimmel a reggelinél. A mai találkozások már előre örömmel tölthetnek el! Aki pedig a mai napi kis örömöket köszönettel fogadja, megtalálja a boldogság kulcsát.

Ha a nap kezdetére tudatosan úgy tekintenél, mintha a mai nap tudatos és éber életed első napja lenne, akkor figyelmesen és kíváncsian kezdenéd el a napot. Úgy tekintenél az emberekre, mintha először látnád őket. Megszűnnének az előítéleteid. nem lenne fontos, hogy mit gondoltál eddig erről vagy arról az emberről. Minden skatulya, amikbe idáig besoroltad az embereket, egyszerre semmivé válna. Kíváncsian látnál munkához. Új és különleges örömöt szerezne minden munka, minden apróság, ha úgy végeznéd, mintha ez az első alkalommal történne. Mindenre, ami körülötted van, más szemmel tekintenél.

Minden nap felragyogtatja:
az élet szép,
és ezt nem lehet pusztán észérvekkel
megmagyarázni
Értelmed, szemed és szíved egyaránt fogadja be az életet!

Nyílj meg tehát az új napra.
Aki nem nyílik meg újra és újra,
annak reménytelenül megmerevedik az élete.

Jó tanács

Mielőtt szádat panaszra nyitod,
Gondold meg, nincs-e hálára okod
Sok jóért, mit Isten adott neked!

Ki hálaadásba kezd könnyek között,
Mindig nyer új kitartást, erőt,
Hordozni fájdalmakat, terheket.

S ha ezt napról napra folytatod,
Végül minden panaszod, sóhajod
Hálaadássá, dicséretté lehet.

Fordította ~ Túrmezei Erzsébet

 AZ IMÁDSÁGRÓL

Nincs az a mélység,
melyben Isten észre ne venné összekulcsolt kezünket,
és nincs az a lárma,
melyből Ő ki ne hallaná kereső szavunkat!

Amen.

REMÉNNYEL IMÁDKOZVA

Amikor összeteszed két kezed
Halkan imádkozol
Hallgasson meg Istened
Hozzá fohászkodol

Remény és szeretet
Töltse el szívedet
Istent hívod
Segítsen teneked

Amikor összekulcsolod két kezed
Reménykedve imádkozol
Édes Isten segítsen neked
Vele könnyebb az életed

Amikor imára kulcsolod kezed
Isten is segít neked
Nem hagy egyedül árván
Szeretet ölel át,lelked simogatván

Egy percre megáll ez a rohanó világ
Nem húzza lelked lefelé az ág
Egy percre a remény látogat
Ne félj Isten meghallgat

Nélküle árva a lélek
Állunk,mint kifosztott szegények
Nélküle üres az élet
Elveszted minden reményed.

Amen.

MINDENKI LELKÉBEN

Mindenki lelkében létezik egy ima,
Mit nem kell könyvből tanulnia.
Elég ha a csendben némán elmerül
S a szavak előtörnek oly rendületlenül.

Mik aztán maguktól mondatokká válnak,
Részesei lesznek egy szív dobbanásnak.
S lassan átjárják az egész lényed,
Érzed ugye, ahogy megroggyan a térded?

A kezed is önkénytelen összekulcsolod,
Ne bánd ha imádat némán ordítod.
S ha könnyes már a szemed, mivel nézel az égre,
Esendő vagy Ember, nincs, kinek nincs vétke.

Imádkozz hát a magad Istenéhez,
Bűneid bocsánatára, tán ez is elég lesz.
S a hited, ne veszítsd el soha,
Egy életed van, bár a sors néha mostoha.

Cipeld hát, még ha nehéz is kereszted,
Utad végén megtudod, miért kellett így tenned.
Addig imádkozz, mert létezik egy ima,
Mit a léleknek nem kell, könyvből tanulnia.

Amen

Ha hallgatsz, hallgass szeretetből; ha beszélsz, beszélj szeretetből;
ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből;
ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből.

Szent Ágoston

 BÚCSÚ SZERETTEIMTŐL

Nem örökre megyek, de nem jövök vissza
Lábam tétován lép ismeretlen útra
Minden ami voltam, vagy lennék itt hagyok
Más alakban, térben élem a holnapot

Én leszek az idő, a csönd meg a bánat
Én fogom lecsukni majd a szempilládat
Én zöldellek majd ki tavasszal a fákban
Én halok meg minden csendes napnyugtában

Ott fehérlek majd a távoli ködökben
Ott illatozom majd friss rózsaként a kertben
Pohár üveg falán én leszek a pára
Tőlem lesz szelídebb az est magánya

Harcolok majd érted, amikor csak kéred
Véremmel pótolom majd az elfolyó véred
A minden leszek, de mégsem leszek semmi
A világmindenségben egy porszem fogok lenni.

Molnár József Bálint ~ 1997.09.01

 EMLÉKEZÜNK....

Ne álljatok zokogva síromnál, nem vagyok ott.
De ott vagyok az ezer szélben, mi fú.
Én vagyok a gyémántcsillogás a havon.
Én vagyok a napfény az érett gabonán.
Én vagyok a szelíd őszi eső.
Amikor felébreszt a reggeli zsivaj,
ott vagyok minden hangban Veletek,
A csendesen köröző madár szavában,
de én vagyok a csillag is,
mely rátok süt az éjszakában.

Sírni e hantnál nincs okod,
Nem alszom és nem fekszem ott!
Vad szelek szárnyán utazom,
Gyémántfény vagyok a havon,
Érett kalászon napsugár,
Lágy őszeső, amint szitál.
Reggeled csendjén rebbenő,
Szelíd madarak röppenő,
Kőröző szárnycsapása.
Csillagezüst az éjszakában.
Sírni e hantnál nincs okod,
Nem haltam meg, nem fekszem ott.

A sírom szélén sírva ne állj,
Nem alszom ott, rám ott ne várj.
Vagyok szállingózó puha hó,
S ezer szárnyas szél, tomboló.
Vagyok a simogató eső,
Búzamag, szárba szökkenő.
Vagyok a pirkadat csendje,
Vonuló madarak kavargó rendje,
Mely igéző bájjal úgy ragyog,
Mint ezer csillag, s mind én vagyok.
Vagyok a virágnak világa,
Tisztaszoba meleg magánya.
Madarak dala vagyok én,
Öröm minden csecsebecsén.
Síromnál sírva senki ne álljon,
Ott vagyok, s itt vagyok. Túl a halálon

Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...
Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.

EGY PERC CSEND

'Aki életét nemesebbé, szebbé akarja tenni, 

az nemes és szép gondolatokat vesz magához, s dolgoz föl lelkében.'
Müller Péter

'Minden kimondott szavad teremt! 

A megfontolt szó sikert.

 A fecsegés sikertelenséget.'

Müller Péter

'Ahogy naponta többször eszel, úgy kell naponta többször táplálni a lelkedet, a hitedet; a láthatatlan dolgokat éppúgy energiák növelik vagy sorvasztják, mint fizikai testedet; aki naponta boldogtalan gondolatokat 'eszik', boldogtalan lesz!'
Müller Péter

"Sorsdöntő, hogy mivel táplálod magadat, másokat, és hogy mivel táplál a világ téged! 
Az ember felel azért, amit mások lelkébe szavaival, érzéseivel, gondolataival 'beletáplál'."
Müller Péter

"Meg kell találni a helyes középutat, mert a befelé haladásnak - evés, ivás, tapasztalat - és a kifelé haladásnak - beszéd, viselkedés - visszafogottnak, mérsékeltnek és egyensúlyosnak kell lenni. Óvatosság ajánlott a táplálkozásban, a beszédben, viselkedésben. Az indulatos és hirtelenkedő cselekvés és beszéd kudarchoz vezet."
Mireisz László

"Meg kell tanulni helyesen táplálni a testet és a szellemet, mert a táplálkozás a tudás befogadását, a tudat művelését és a tapasztalatok gyarapítását jelöli. A táplálékok jók vagy rosszak a testnek és a szellemnek, ezért a tapasztalásnak el kell jutni arra a fokára, hogy minden tápláléknak, amit magunkhoz veszünk, a növekedést és a gyarapodást kell szolgálni. A száj az eledel megrágásának a helye, amely megkönnyíti az emésztést, a befogadást és a növekedést."
Mireisz László

A élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni.
 A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.

Charlotte Bronte

 

 

'Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb 

a veled való találkozás után, mint előtte.'

Teréz anya

'Ossz szeretetet, bárhová mész:

 Legfőképpen a saját házadban, ügyelj rá, 

hogy mindenki jobb érzésekkel és boldogabban távozzék tőled, mint ahogyan jött.'

Teréz anya

'Akkor van a legnagyobb esélyed a jólétre, ha azt csinálod, amit igazán szeretsz.
A szeretet energia.
Minden, amit szeretettel csinálsz, át van itatva nagyfokú energiával,
és ezt az energiát könnyen át lehet váltani csilingelő érmécskékké.'

Andrew Matthews

 'Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk.'

Simon András

 'A szeretet művészete, úgymond, a szeretés és a szeretettség művészete a legszebb minden művészet közül. Ez kívánja meg a legügyesebb mozdulatot, a legkifinomultabb készséget és a legalkalmasabb fogást. Mint minden más művészet, érzékenységgel, képzelőerővel és alkotóképességgel rendelkezik. Azonban minden más művészethez képest ez kívánja a legnagyobb türelmet, a részletek iránti legtöbb figyelmet és a leginkább együtt érző nagylelkűséget.'

 'A szeretet művészet: szeretni anélkül, hogy uralkodnánk, közel lenni anélkül, hogy elnyomnánk, szabadságot adni anélkül, hogy elhagynánk, és mindvégig vele maradni.'

Jörg Zink

Pilinszky János ~ Mielőtt

A jövőről nem sokat tudok,
de a végítéletet magam előtt látom.
Az a nap, az az óra
mezítelenségünk fölmagasztalása lesz.
A sokaságban senki se keresi egymást.
Az Atya, mint egy szálkát,
visszaveszi a keresztet,
s az angyalok, a mennyek állatai
fölütik a világ utolsó lapját.
Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk:
nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben
sírásunk mégegyszer fölszabadítja a tengert,
mielőtt asztalhoz ülnénk.

A szeretet kérdése

Tudnál-e szeretni, ha nem szeretnek?
Megbocsájtani azt, hogy megvetnek?
Tudnál-e szeretni, ha rajtad kacagnak?
És átölelni azokat kik megbántanak?

Vajon azokat kik sárral elfednek
Tudnád-e szeretni, ha nem szeretnek?
A gyilkost simogatni, a bűnt elfedni,
meg tudnád-e felebarátod menteni?

Tudnál-e mosolyogni, ha rossznak tartanak?
Segíteni akkor is amikor megaláznak?
Tudnál-e szeretni, ha nem szeretnek,
és gonosz szavakkal keresztre feszítnek?

A legnagyobb ellenségedet is átölelheted,
Krisztus jelenlétét benne is érezheted...
Ha mégis átkoznak, megköveznek,
tudnál-e szeretni, ha nem szeretnek?

Döbrentey Ildikó ~ Kereszt

Uram,
a minap azt kérdeztem valakitől itt a héregi templomban,
hogy hogy van.
Azt válaszolta: „Aki ide, az Isten házába el tud jönni,
és itt énekelni tud, az jól van.”
Add Uram,
hogy ha már nem tudunk eljönni ide, a Te házadba,
mert gyöngék vagyunk, mert öregek vagyunk,
vagy mert húz a betegágy, akkor is jól legyünk.
Add úgy élnünk, hogy az otthonunk templom legyen,
hogy a kórházi kórterem templom legyen,
hogy az idősek otthonának
szobája, folyosója, konyhája templom legyen!
Add, hogy ne érezzük nyűgnek a keresztet,
amit Te adtál nekünk. Uram!
Mert a kereszt nem büntetés.
A kereszt: feladat.
A kereszt: életünk értelme.
Születésünkkor kapjuk,
s a veled való találkozáskor tehetjük csak le.
Add, hogy akkor is majd mondhassuk:
 'Aki ide, hozzád, haza tudott érkezni, az jól van.
Köszönöm, Uram, a keresztemet.'

Az igazi nőnap Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Március 25. 

A tetőtől-talpig nő napja. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, a nap, 

melyen Mária megtudta, hogy várandós, Krisztus Urunk inkarnációja.

A magyar hagyomány március 25-én ünnepli a nőt és mindent, ami nőies.

Térjünk vissza hagyományunkhoz, és ünnepeljük 

A nőt március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén!

A magyar nőnap – a befogadás és fogantatás ünnepe

Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek

angyali dicséretét,

melybe szállva ég Királya

formát öltött, emberét,

és megszülte férfi nélkül

Szűzanyánk a gyermekét.

Mennyországnak küldötteként

Gábor angyal lejöve:

Legyen nekem igéd szerint,

mondja Szűz az angyalnak,

engedelmes lánya vagyok

a felséges parancsnak,

s méhe szűzen helyet adott

az isteni magzatnak.

Csanádi Albert pálos szerzetes: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, 

részletek

Pange lingua virginalis, XVI. század eleje; fordította Csonka Ferenc

A magyar hagyomány március 25-én, - Gyümölcsoltó Boldogasszony napján - ünnepli a nőket, pontosabban a nőiesség egyik legalapvetőbb tulajdonságát, a teljes és feltétel nélküli elfogadást és a fogantatást.

A keresztény gondolatkör erre a napra teszi Szűz Mária szeplőtelen fogantatását, Jézus megfogantatásának ünnepét. Fogantatás hitből, a Szentlélek által, fizikai közreműködés nélkül. XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában 'egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.'

A jelenség híven tükrözi mindazt, ami a nőiesség, a nőies energiák alapvető tulajdonsága. Belső és rejtett működés, amelynek az eredménye csak később válik nyilvánvalóvá. A megtermékenyítés pillanata, ahol a szellemi megtermékenyítő erő (Szentlélek) és az azt befogadó anyag (petesejt) találkozása egy új teremtést, hoz létre, egy új életet indít el.

A keresztény Mária-fogantatás a legismertebb példája ennek a jelenségnek, azonban maga folyamat sokkal szélesebb körben létezik. Az élet keletkezésének gyönyörű misztériumát tárja elénk. Fellehető az évszakok körforgásában, amikor tavasszal a Nap éltető és megtermékenyítő ereje életre kelti a téli álomban szunnyadó Természetet. Megnyilvánul a növények születésében, a megporzás jelenségében és abban a csodálatos násztáncban, amelynek végeredményeként az állatvilágban is új Élet fogantatik.

Számunkra – emberek számára – azonban a máriai példa egyértelműen a gyermekeink megfogantatását a gyermekáldást eredményező Szent-nász csodáját és örömét testesíti meg. Azt a csodálatos ünnepet, amikor a Nő úgy dönt, hogy elfogadja és befogadja azt a megtermékenyítő erőt, amely gyermekének születését, egy Lélek megtestesülését indítja el.

 A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja, tehát e nap a legalkalmasabb a fák oltására, szemzésére.

Forrás ~ Internet

 Ave Maria

Én mindig bíztam benned vándorlásomon,
és te oltalom voltál.
Nincs gyenge pillanat, mely téged megtagad,
bennem szép szavad - szól már.
Ave Maria...

Mért volna véletlen, hogy megtaláltalak,
és csak általad - éltem.
Száz úton indulhatnék:
mind feléd vezet, el nem tévedek, érzem.
Ave Maria...

Jó volt, hogy elkísértél,
sok baj elkerült, s néha teljesült - álmom.
Nézd, jöttem megköszönni boldog életem,
hálaénekem - szálljon.
Ave Maria, Ave Maria, Ave Maria...

 

VIDEÓ

 

 https://www.youtube.com/watch?v=OMf1f1Surmc

 

Forrás ~ Internet

 

 IMÁK MÁRIÁHOZ

 

Ima Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén

Hála Neked Istenem, hogy nemcsak Szent Fiad megtestesülése által 

élhetem meg az áldott állapot értelmét.
Hála Neked, hogy megajándékoztad családunkat gyermekekkel.
Hála Neked, hogy megfoganásuk után adtál erőt újra és újra igent mondani az Életre.
Hála Neked, hogy nem engedtél a kísértésbe, amikor nehéz volt kimondani az Igent.
Hála Neked, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén van kit és van mit megköszönnöm. 

Amen

'Üdvözlégy kinyílt szűz virág,

Szűzen szülő szép anyaság,

Kegyes királyné asszonyság,

Csillaggal fénylő boldogság.'

'Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál,
Ki mindenkor szépen úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, Akit Te szültél!
Szép liliomszál, szüzek virága!
Könyörögj érettünk, Istennek anyja!

 Ó, mily ékes vagy, Mária, bűnösöknek szószólója!'  

Erdélyi Mária-ének

RÓNAY GYÖRGY ~ MÁRIA ÉNEKE

Isten várakozása! Világ várakozása! 

De megpróbálod szívemet!
Azt hiszitek, nem látom, mit kell elviselnem?
Választottságom mérhetetlen árát,
barlangszobám falán az eljövendő szenvedések árnyait,
keresztutam tizennégy állomását?
Azt hiszitek, nem érzem
halott Fiam fejének súlyát az ölemben,
s haldoklását, a bűnök vas szögével átverve,
a bűnök tövisével koronázva
szívemben az Idők Végezetéig
a ti vétketekért?

Ó, hiszen könnyű volna vaktában felelni:
Íme az Úr szolgáló lánya - könnyű volna
meghajolni egy ismeretlen sors előtt!
De tudva sorsomat, érezve ártatlan szívemben máris azt a hét tőrt,
s méhemben mégis megfoganni Fiam örök agóniáját:
miféle nász ez, Istenem, miféle nász,
miféle anyaság?
s mért éppen engem választottál
irgalmasságod oszlopául?

Mért éppen nekem adtad ezt a két szemet,
látni világunk mérhetetlen szenvedését?
Mért éppen nekem ezt a szívet,
hogy csordultig megteljék szánalommal értük,
kik mint a fázó kisdedek, vacogva megváltásukért zokognak?

Hogy pattanásig teljék szeretettel,
s élni se tudjak már, ha nem édesanyádul?

Jól van. Hát legyen, ahogy akarod.

 

 

Kisgyerekek kérik szüleiktől...

    Ne kényeztess el. Tudom jól, hogy nincs mindenre szükségem, amit kérek, csupán kipróbálom, hogy mit csikarhatok ki Tőled.
    Légy velem határozott. Ez azért fontos nekem, mert ezáltal érzem magam biztonságban.
    Ne engedd, hogy rossz szokásokat vegyek fel. Te vagy az egyetlen, aki ezekre még idejekorán figyelmeztethet.
    Ne viselkedj úgy velem, mintha fiatalabb lennék, mint amilyen valójában vagyok. Ezzel csak azt éred el, hogy ostoba módon ,,nagy''-ként próbálok viselkedni.
    Ne javíts ki mások előtt. Sokkal többet érsz el, ha kettesben, csendesen megmagyarázod, hogy miben hibáztam.
    Ne tégy úgy, mintha a hibáim bűnök lennének. A kettő összekeverése megzavarja bennem az értékek megtanulását.
    Ne védj meg cselekedeteim következményeitől. Néha szükségem van arra, hogy - a fájdalmak árán - magam tapasztaljam meg a következményeket.
    Ne vedd rossz néven, ha azt mondom: "nem szeretlek". Legtöbbször nem Te vagy az, akit nem szeretek, hanem azt a hatalmat, ami megakadályoz, hogy kedvem szerint cselekedjek.
    Ne törődj sokat apró egészségi panaszaimmal. Néha csak azt szeretném elérni, hogy figyeljenek rám.
    Ne korholj állandóan. Ha folyton zsörtölődsz, csak úgy tudok védekezni, hogy süketnek tettetem magam.
    Ne felejtsd el, hogy nem tudom mindig pontosan kifejezni magam. Ezért tűnik úgy néha, mintha nem lennék "becsületes".
    Ne rázz le, ha kérdésekkel fordulok Hozzád. Ha nem válaszolsz, egy idő után azt veszed majd észre, hogy abbahagyom a kérdezést, és máshol keresek választ a kérdéseimre.
    Légy következetes. Ha nem vagy az, zavartnak érzem magam és nem tudok többé bízni Benned.
    Ne mondd nekem, hogy a félelmeim butaságok. Nagyon is valósak ezek a félelmek, és csak úgy tudsz segíteni nekem, ha megpróbálsz megérteni.
    Sose tégy úgy, mintha tökéletes és tévedhetetlen lennél. Túlságosan nagy lesz a csalódásom, amikor rájövök, hogy egyik sem vagy.
    Ne gondold, hogy elveszíted a tekintélyed, ha bocsánatot kérsz tőlem. Becsületes bocsánatkérés meleg érzéseket ébreszt bennem irántad.
    Ne felejtsd el, hogy szeretek kísérletezni. Kérlek, nyugodj bele a próbálkozásaimba, nem tudok meglenni ezek nélkül.
    Ne felejtsd el, hogy milyen gyorsan felnövök. Biztos nehéz Neked velem lépést tartani, de kérlek, legalább próbáld meg.
    Ne felejtsd el, hogy nem tudok létezni szeretet és megértés nélkül, talán nem is kell ezt Neked hangoztatnom. Vagy mégis?
    Kérlek, tartsd magad jó kondícióban és légy egészséges. Szükségem van Rád.

 MINDIG CSAK ADNI

A jó öreg kút csendesen ontja vizét
így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem.
Csak adni teljes életemben.
 

Mindig csak adni?
Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek, tükre rám ragyog,
de hiszen a forrás nem én vagyok!
 

Árad belém, csak továbbadom,
vidáman, csendben és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút-életet,
osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Krisztustól kapom,
egyszerűen csak továbbadom.

Úgy kell imádkoznunk, mintha minden Istentől függene, 

és úgy dolgozni, mintha minden tőlünk függne.

Szent Ágoston

 Ha hallgatsz, hallgass szeretetből. 

Ha beszélsz, beszélj szeretetből. 

Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből. 

Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből.

 Szent Ágoston

Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, 

olyan mértékben növekszik szépséged, 

mert a szeretet a lélek szépsége.

Szent Ágoston

 Az emberek utaznak, hogy csodálkozzanak a hegyek magasságán, a tenger óriás hullámain, a folyók hosszú kanyarulatain, az óceánok mérhetetlen kiterjedésén, a csillagok mozgásán az égen, és csodálkozás nélkül mennek el önmaguk mellett.

 Szent Ágoston

Az igazi barátság feltételezi a szeretetet, mely a gyengédséghez vezet el, a bizalmat, mely nem aggodalmaskodik barátunk hűtlenségének lehetőségén, a szabadságot, amely nem fél kimondani a maga véleményét, az egybetartozás érzését, amely nagylelkűen tud adni, és örömmel elfogadni.

 Szent Ágoston

Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, 

vagy azért, hogy jó legyen.

Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud,

 hanem az, hogy mennyire van benne szeretet.

Lelki nyugalmunknak négy zavarója van: 

a vágy, az öröm, a szomorúság és a félelem.

Az a szeretet, amely véget ér, 

sohasem volt igazi.

Szent Ágoston

 Körmendi Gitta ~ Próbatétel

Próbára van téve naponta a hitünk.
Pillanatok kérdik: éljük-e, mit hiszünk?
Láttatják, egyedül a gyűlölet harcos.
A szeretet érti a Krisztusi hangot.
Lelkünk kezdetektől visszhangozza nekünk:
Hogyha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Hagyjuk, hogy a válasz szíveinkre szálljon,
teremtsünk Krisztusi békét a világon!

Körmendi Gitta  ~ Fényedre ébredve

Teremtő Istenem! Köszönöm létemet!
Köszönöm az egész Szentséges Életet!
Köszönöm az ösvényt, mely fénylőn kanyarog,
s biztos haza vezet, ha Te is akarod.
Jelöld ki irányom, én majd arra megyek,
élő fénysugárkért, mely szívedből ered.
Kísérjen utamon áldó szereteted,
hogy magam is áldott szeretetté legyek.

Körmendi Gitta  ~ Szeretek

Szeretem a Földet, szeretem az Eget,
szeretem a helyet, hol szeretni lehet,
szeretem az időt, az időtlenséget:
szeretem igaznak tudni, amit érzek.
Szeretek szeretni egészet, részeket,
áldani magasat, emelni mélyeket,
szeretem a rútban meglátni a szépet:
szeretem az egész Isten adta létet.
Hol boldog örömmel, hol sírva szeretek,
csillagként álmodok, porszemként feledek,
elfogadva erényt, sebezhetőséget:
szeretek, míg áldott szereteted éltet.

„Hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.”

Gyökössy Endre ~ Szülői lelkivezetés a Szeretethimnusz alapján

A szeretet türelmes, jóságos, mert:
beleérző, akaratfejlesztő, rendre nevelő;

A szeretet nem irigykedik, mert:
vállalja a gyermeket terheivel,
a több gyermeket gondjaival,
sokféle problémával együtt;

A szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, mert:
a gyermekek kérdéseire élményszerű választ ad,
félelmeit feloldja,
a produkáltatástól és csodagyerekségtől megóvja,
még tanulni is kész érte;

A szeretet nem viselkedik bántóan, mert:
a gyermeknek tett ígéreteit betartja,
a dackorszaka alatt vele és beleérez,
a gólyameséktől megvédi,
idejében és megfelelő felvilágosítja és nem rémisztgeti;

A szeretet nem keresi a maga hasznát, mert:
áldozatos, ha kell, önfeláldozó,
csendet tud biztosítani a gyermek számára,
a gyermek tulajdonát tiszteletben tartja,
adni, ajándékozni is megtanítja;

A szeretet nem háborodik fel, mert:
sohasem ütlegel,
szülői összhangban büntet és jutalmaz,
zsilipelve dicsér és fedd;

A szeretet nem rója fel a rosszat, mert:
nemcsak megbocsát, el is felejt,
betartja a jézusi sorrendet,
pofonokat nem utalványoz,
a gyermek tetteinek indító okaira figyel;

A szeretet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mert:
a szülő és a gyermek közt jó kapcsolatot teremt,
nem kendőzi az ügyeskedést – ügyességnek,
a gyermek igazát is elismeri;

A szeretet mindent eltűr, mindent remél, mert:
roskadozva sem roskad össze,
sohasem zsugorít,
növelve – nevel;

A szeretet soha el nem múlik, mert:
az Isten a szeretet (Agapé),
azért nem múlhat el,
Benne és belőle élünk.

ORA ET LABORA ~ Imádkozzál és dolgozzál!

Imádkozzál,hogy értelmet kapj.
Dolgozzál,hogy értelmet adj.
Imádkozzál,hogy megértsd miért szeress.
Dolgozzál,hogy megértsd miért szerethetnek.
Imádkozzál,hogy megvilágosodjon a sötét.
Dolgozzál,hogy megvilágosítsd a sötétet.
Imádkozzál,hogy megérintsd aki segítséget keres.
Dolgozzál,hogy megérintsenek kik Téged keresnek.
Imádkozzál,hogy annak ki álmatlan álmot adj.
Dolgozzál,hogy ki elringatna attól álmot kapj.
Imádkozzál,hogy aki még oktalan taníthasd.
Dolgozzál,hogy a tanítványok taníthassanak.
Imádkozzál,hogy mindig türelmes maradj.
Dolgozzál,hogy minden türelmet megkapj.
Imádkozzál,hogy dolgozhass.
Dolgozzál,hogy imádkozhass.

Amen.