VIRÁGVASÁRNAP

'Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.  A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is.'

'E kedves napon szívem kitárom:
Vonulj be oda, égi Királyom!
Nincs pálmaágam, szép virágom sincs,
Te leszel nekem a legdrágább kincs!'

Forrás ~ Internet

 

Schvalm Rózsa ~ Virágvasárnap

Új tavasz varázsa, friss illata árad,
integetnek virágzó fák, feslő barkaágak.
Ünneplő tömeg a Mestert várva várja,
szamárcsikón érkezik a remény Messiása.

Fogadja Őt a nép öröm - rivalgással,
benne megmentőjét, a hős szabadítót látja
Köszönti virággal, letört barkaággal,
elé ruháit szórva , és Hozsannát kiáltva.

De félreértést rejt, az ünnepi lárma,
nem ismeri fel Jézust, mint égi Messiása.
Az ÚR elfogadja: e nap ünnepelt királya,
ám szemébe, könnyeket csal a bús jövő árnya.

A ma embere ó, Uram, bár jól látna,
ismerné fel benned, Te vagy mindenek Királya!
Hogy a szeretetnek fennkölt rajongása,
többé soha ne váljon sötét, fekete gyászba.

Bár gonosz indulat szögezett a fára,
a keresztedről felénk, mégis irgalmad árad.
Szeretettel ölel fájdalma, s drámája,
értünk, bűneink miatt, drága véred hullása.

OLTALMAD ALATT

Próbára tettél jó Uram, feléd vezet az én uram,
Add hogy melletted, általad, beteg lelkek gyógyuljanak.
Érző lelket adj énnekem, könnyem folyjon kereszteden.

Szenvedhessek együtt Veled, oszd meg vélem keresztedet.
Véred tisztítsa meg ajkam, tekinteted pedig a lelkem,
Add, hogy soha ne lankadjak keresni téged szüntelen.

Add, hogy hitem erő legyen, zúgó patak száraz völgynek,
A szereteted orvosság a lelkileg elvérzőknek,
Emeld fel, ki mélyre zuhant, irgalmazz a bűnösöknek.

Közelséged nagy jutalma a Hozzád visszatérőknek,
A kereszt egyre nehezebb, amit hordok a vállamon,
De amit nekem szántál Uram, tőled csendben elfogadom.

Adj nekem minél több időt, melyet én véled tölthetek,
Sátán ellen lelkem előtt pajzsként tartsam keresztedet,

Názáret legszebb virága el ne hervadjon szívemben,
Tőled szép lelkem világa, tartsd lelkem mindig kezedben,
Te maradtál nékem Uram, az egyetlen reményem.

Add, hogy végig járjam utam, elfogadva szenvedésem,
Add, hogy soha ne lázadjak, ha próbára teszed a lelkem,
Add, hogy Véled maradjak, kezedbe ajánlva létem.

Világ engem nem birtokol többé, mert én Tied vagyok,
Életemmel együtt mindent, a Te kezeidbe adok,
A Te szép szent tekinteted hosszúra nyúlt éjszakákon,
Őrködjék lelkem felett, hogy rólad szóljon minden álmom.

Köszönöm, hogy pártfogoltál, vigyázva minden léptemet,
Taníts látni, taníts járni, taníts elérni a két kezed. 

https://www.youtube.com/watch?v=Hk1wA20pglo
 
Forrás ~ Internet


 IMÁDSÁG MEGFÁRADTAKNAK

Alkotni vagyunk, nem dicsérni.
Gyerekeink sem azért vannak,
Hogy tiszteljenek bennünket
S mi, Atyánk, a te gyerekeid vagyunk.
Hiszünk az erő jószándokában.
Tudjuk, hogy kedveltek vagyunk előtted,
Akár az égben laksz, akár a tejben,
A nevetésben, sóban, vagy mibennünk.
Te is tudod, hogyha mi sírunk,
Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
Akkor szívünkben zuhatagok vannak,
De erősebbek vagyunk gyönge életünknél,
Mert a fűszálak sose csorbulnak ki,
Csak a kardok, tornyok és ölő igék,
Most mégis, megfáradván,
Dicséreteddel keresünk új erőt
S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván:
Szabadits meg a gonosztól.
          Akarom.

József Atilla ~ Imádság megfáradtaknak

1924 nyara


Forrás ~ Internet


GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE ~ MÁRCIUS 25.

'Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.' 
Lukács evangéliuma 1;32

'Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: a Megváltó születését.'

'A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe; a Boldogságos Szűz Istenanyává lett; a második isteni Személy megtestesült.
 A Szent Szűz 'igen' szavára elindult az istengyermeki élet.'

Az ünnepet Rómában már a 7. században bevezették, neve 'Annuntiatio Domini' volt, vagyis az Úr hírüladása. Keleten a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep.

'Urunk, Jézus Krisztus! Te a mai napon emberi testet öltöttél. Kérünk, add, hogy megtestesülésed szent titka által eljussunk Hozzád, a mi Istenünkhöz; Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet



SZÉP LILIOM SZÁL

'Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál,
Ki mindenkor szépen úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, Akit Te szültél!
Szép liliomszál, szüzek virága!
Könyörögj érettünk, Istennek anyja!
Ó, mily ékes vagy, Mária,
 bűnösöknek szószólója!'

Erdélyi Mária-ének

Forrás ~ Internet

ÁLDÁS

'Isten az Úr Jézusban ajándékozzon meg téged
mindig őrző Szent kezével!
Szeme világosságával, szavainak békéjével!
Az Ő szíve vidámságot árasszon szét napjaidra!
Az Ő ereje tüzével indítson el harcaidra!
Ez az Úr szent jelenléte, láthatatlan élő titka.'

NÉVNAPI ÁLDÁS
Úgy áldjon meg Isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.

Vörösmarty Mihály




Balogh József ~ Mit kívánok

Akarok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet.
Utakhoz fényt, csodát, álmot,
békességes boldogságot.

Magyar szót és égre kéket,
emberarcú emberséget.

Verseket, célt, igazságot,
daltól derűs jobb világot.
Bokrok mellé társnak fákat,
napfény, amely el nem fárad.

Tekintetet szembenézve,
éjt meg nappalt soha félve.
Kézfogásos tiszta csöndet
és mosolyból minél többet! 

Forrás ~ Internet

 Szuhanics Albert ~ Márciusnak nemzedéke

Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!

Könnyes imát mondjunk értük,
értünk ontották a vérük!
Hogy utókoruk legyen szabad,
értünk viseltek ők hadat.

Harcoltak ők a hazáért,
Istenért és szabadságért.
Szóljon értük most az imánk,
mely a mennybe értük kiállt!

Lengedezzél tavaszi szél,
igaz magyar mesét mesélj!
Süss fel fényes hajnali nap,
ébresztgessed az álmokat!

Élesztgesd a virágokat,
hadd díszítsék sírhantjukat!
Emlékezzünk rájuk úgy ma,
mintha utaznánk a múltba!

Ott ahol ősi fák állnak,
adjanak sírjaiknak árnyat!
Pihenjenek nyugalomban,
magyar földben, magyar honban!

Ez az ünnep magyar ünnep,
emeljük fel a fejünket!
Legyen méltó hőseinkhez,
Áldjuk a mi őseinket!

Elhangzik a Nemzeti dal,
mely szemünkbe könnyeket csal.
Együtt dobban a mi szívünk,
lelkünkben él az emlékük.

Felemelve szíveinket,
rebegjük szent neveiket!
Isten tartsa meg népünket,
Hogy maradjon örök ünnep!

Nemzetiszín zászló-erdő
lobogj fenn a szélben!
Add tudtára a világnak,
Övék minden érdem!


Forrás ~ Internet
 
Petőfi Sándor ~  A szabadsághoz

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kísértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.
 
részlet

Juhász Gyula ~ Március idusára

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan,
S fényt szórnak minden születő tavasznak.

Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
 
 részlet
 
Forrás ~ Internet 




 Angyalokhoz ~ Fohász beteg gyermekekért

Angyalok serege nézzetek le

Minden beteg gyermekre
Legyetek ott beteg ágyuk mellett
Vegyétek el szenvedéseiket, kérlek titeket!

Mindenkinek van védő óvó angyala
Tudom, kérni kell, segítségeteket
Most fohászom hozzátok kiált
Beteg ártatlan kis életeket mentsétek meg!

Megtehetitek, mert az Atya mellett vagytok
Szüntelen szeretet él odafenn az égeben
Őszinte tiszta szeretet erejét adjátok a gyermekeknek
Ne szenvedjenek, vegyétek le róluk a nehéz keresztet!

Ők a jövő, az élet szép forrásai, előttük az élet
Adjatok nekik Angyalok életet az életért
Kérlek gyógyító Angyalok, segítsetek rajtuk
Ne sírjon egy szülő sem soha többé, megtehetitek!

Őszinte hittel, őszinte szívvel kérem mindezt
Nem magamért, az ártatlan kis életekért
Atyám hallgasd meg az Angyalok kérését gyógyíts meg
Minden beteg gyermeket! Hiszem fohászom meghallgatásra talál!

Angyalok közbenjárók, vigyétek el mindenhová
Őszinte imám, fohászom az életekért
Teljes a hitem benneteket, az Atyában könyörgöm
Hozzátok segítsetek most, ne várjatok a gyermekekért, életükért!

VIDEO


Forrás ~ Internet

 

Reményik Sándor ~ Valaki értem imádkozott

Mikor a bűntől meggyötörten,
A lelkem terheket hordozott,
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem,
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom, vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott.
És azt, Aki értem csak
Egyszer is imádkozott.



Antóni Sándor ~ Nőnapi Köszöntő

Nőnap alkalmából szeretettel köszöntünk titeket,
Kik az élet viharában is velünk vagytok szüntelen.
Talán nem is tudjuk mind ezt megköszönni,
De szívből tudunk mindezért szeretni,
Köszönet és hála nektek mindenért,
A jó Isten áldása szálljon rátok mindezért.

Életünkben göröngyös út is vezet,
Velünk vagytok akkor is és nyújtotok kezet.
Szeretettel és hálával tartozunk néktek,
Kik az életünket, szebbé és boldogabbá tettétek.
Mellettünk vagytok egy életen át,
Hűségünket, szeretetünket, nyújtjuk cserébe érte át.

Életünkben a leghűségesebb társunk,
Bár merre is jártok mindig hazavárunk.
Nélkületek az élet semmit sem érne,
Mint tenger vize, mi partot sose érne.
Szeretünk titeket egy életen át,
Kik szívet és életet adtatok cserébe át.

Mint napsugár az életünket ragyogja át,
Veletek vagyunk az élet viharán.
Köszöntünk hát titeket meleg szívvel,
Az életben soha el nem múló szeretettel.
Zsenge virágillat harmatozza lelketek,
Hogy a sors viharában is boldogok legyetek.

Kívánunk sok erőt, egészséget,
Minden évben szerencséket.
Szemetekben könny sose legyen,
Napjaitok vendége az öröm legyen.
Nőnap alkalmából minden jót kívánunk,
Mi férfiak szívünkbe örökre titeket zártunk.
Forrás ~ Internet


Sík Sándor ~ Asszonyok

'Ti vagytok a házi áldás a fehérre meszelt kis falon.
Szegett kenyér az abroszon.
Ti vagytok a kútvíz, a harmatos pohárban,
duruzsoló, jóságos kályha, szekrényben illatos,
puha, tündöklő, hófehér ruha.
Ti vagytok az olajmécs, mely álmatlan lobog
 s imádkozik amíg mások alszanak.
A hervadtan is illatos csokor a feszület alatt.'

Forrás ~ Internet

 NŐNAPRA

Itt van a Nők Napja, eljött most hát végre
Bánatot és bút s bajt most hát félre téve
Lehajtott fejjel a Tiszteletet adjuk
Mert a Női nemtől a Világot meg kapjuk

A női nem, nem más, mint az Isten fénye
Örök szépség s öröm örökös emléke
Nem létezne a Világ a Női nem nélkül
Hiszen minden érzés a Női nemre épül

Anya, Gyermek, Szerető és Barát
Ők, akik meghallják öröm s bánat szavát
Ő lesz, élted párja kinek gyermekeid nemzed
Ő lesz ki mindenben ott lesz, bíz melletted

Légy hát büszke arra, hogy nőként jöttél a Világra
Így lett veled teljes a teremtés imája
Ezért szeretjük mi hát a Női nemet
S gyarló az, ki nem ad tiszteletet

Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük.
Ki mindent Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol, És felnevel ő.

Hálánk szálljon Lányra, anyára,
Ki a családot Összetartja.
Szépséges nők, Jó asszonyok,
Kívánunk boldog, Víg nőnapot.

Lágy szellők hangját hallgatom
a nőnapon, a nőnapon.
most néhány szót kell mondanom,
ez alkalom, ez alkalom...

Mert nincs annál szebb álomkép,
úgy gondolom, úgy gondolom.
Ha kezünk fogja női kéz,
ezt jól tudom, ezt jól tudom...

Forrás ~ Internet