Paulo Coelho ~ A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől
Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor.
És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt,
szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést,
ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak
neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged,
ahogyan te szeretnéd,
ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes
szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok:
tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki.
Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg,
hogy megvárja, míg összeragasztod.
Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő
emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk
vele, tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
Amikor a
boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan
nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott
kaput.
A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy
beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor
elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is
igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy
megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy
elfelejtsük.
Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
Keresd meg
azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly
kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt,
akitől a szíved mosolyogni fog!
Vannak olyan pillanatok az
életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd
kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Álmodj,
amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert
csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat
csinálj, amit szeretnél.
Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé
tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy
emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
Képzeld magad
mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg
neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből
a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során
találkoznak.
A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak,
akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet
igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott. Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.
VIDEÓ
https://www.youtube.com/watch?v=j0ITNhD3baI
Forrás ~ Internet