Szent István intelmei Imre hercegnek
Hallgass, fiam, atyád intelmére,
s ne vedd semmibe anyád tanítását!...
Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat,
akkor nagy lesz száma élted éveinek.
I. A katolikus hit megőrzéséről 'Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus
hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az
első helyre.'
István az apostoli hit őrzésére, az alattvalóknak való példamutatásra,
az eretnekségről való elfordulása szólítja fel fiát. Arra is
figyelmezteti őt, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé
tenni.
II. Az egyházi rend becsben tartásáról 'A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második
helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus
vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák
ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész
földkerekségen.'
A szentegyházat védelmezni kell naponta megújuló szorgalommal, hogy
növekedjen és ne fogyatkozzon, hiszen aki az egyházat csorbítja, az
Krisztus testét csonkítja, és ezért büntetést érdemel.
III. A főpapoknak kijáró tiszteletről 'A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi
méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek
főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára.'
Isten felkentjeit tiszteletnek és megbecsülésnek kell öveznie, nem lehet
őket hamis vádakkal bemocskolni és nyilvánosság elé hurcolni, mert csak
így lehet Istentől áldott az uralkodás. A bűnbe eső papokat négyszer
kell emlékeztetniük vétkeikre, majd ha ezután sem hallgatnak, akkor kell
jelenteni az egyháznak.
IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről 'Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége,
erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai,
a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói.'
Felhívja Imre figyelmét arra, hogy a főemberek és vitézek, katonák nem
hajthatók szolgasorba. Békével kell uralkodni, mert a gőg bárkit
letaszíthat a trónról, és a vitézek ereje is megfoszthat trónjától egy
gyűlölködő királyt.
V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról 'A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása.'
Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, a nagyszabású ügyekben azonban türelemmel és irgalommal kell ítélkezni.
VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról 'A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy' méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén.'
István Róma példáját hozza fel, aki azáltal vált dicsőbbé, mert 'sok
nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról'. Az idegenek
különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal és ezzel
elrettentették az ellenséget és emelték az udvar fényét. Mert gyenge az
az ország, melynek csak egy nyelve és szokása van. Ezért István arra
ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa a jövevényeket 'Mert az egy nyelvű és
egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked
fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad,
hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.'.
VII. A tanács súlyáról 'A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igény. A tanács
állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát,
csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a
barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat.'
Figyelmezteti Imrét, hogy a tanácsnak nagy hatalma van, ezért csak a
legbölcsebb és legtekintélyesebb emberekből lehet összeállítani.
Ifjaknak is helyet ad a tanácsban, de az ő javaslataikat felül kell
vizsgálni a bölcsekkel.
VIII. A fiak kövessék az elődöket 'Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik
helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a
királyelődök után járni, a szülőket utánozni.'
Az isteni törvényeket veti az meg, ki őseit veszi semmibe. István az
engedetlenséget a pestishez hasonlítja, és felszólítja fiát, hogy sohase
veszítse szem elől az általa hozott törvényeket és feltétel nélkül
kövesse szokásait.
IX. Az imádság megtartásáról 'Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a
királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos
imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás.'
Az ősi imákat ajánlja Imre figyelmébe, mert csak ezek által válhat nagy
királlyá. Inti továbbá, hogy imádkozzon a tétlenség, a tudatlanság ellen
és az erény elnyerésért, valamint azért, hogy legyőzhesse ellenségeit,
és békében élhessen.
X. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről 'Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a
parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként
égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz
parancsból.'
Kéri, megparancsolja fiának, hogy gyakorolja a kegyességet, az
irgalmasságot, a türelmet, az erőt, az alázatosságot, a
mértékletességet, a szerénységet, a becsületességet és szemérmességet.
Forrás - Internet
