IMÁK MINDEN NAPRA
Bárhol térdelsz
Bárhol térdelsz – előttem térdelsz!
Bárhová nézel – szemedbe nézek!
Bármi a gondod, bármi a vágyad –
Énreám gondolj: ott vagyok nálad!
Hol emberlélek van – Én ott vagyok!
Hol minden néma – Én szólhatok!
Hol üres minden – Engem láss meg ott!
Hol megsemmisül minden – Én ott alkotok –
Mert én Ember – s megváltó Isten vagyok!
~
Gondolod, hogy kerül életed útjába
egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
s lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz az utadba tette,
hogy megállj mellette.
Nézd meg a követ és aztán
kezdj beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd, milyen üzenetet
küld azzal az akadállyal neked?
S ha lelked Istennel találkozott,
utadba minden kő áldást hozott!
~
Adni kell, adni, mindent odaadni:
Munkát, erőt, életet,
Pénzt, ruhát és kenyeret.
Könnyet, mosolyt, simogatást,
Jó szándékot, jó akarást,
Imádságot, egészséget,
Melegséget, élő hitet.
Odaadni akárkinek,
A legelső nincstelennek.
Szeretet adni - adni,
S érte semmit sem kívánni!
~
Uram,
ha éhezem,
adj nekem valakit, akinek egy darab kenyér kell;
ha szomjazom,
adj valakit, akinek egy pohár vízre van szüksége,
ha fázom,
küldj valakit, hogy felmelegítsem.
Teréz anya
~
Valahol ki van jelölve a helyed...
Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved - azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Dsida Jenő ~ Gyöngék imája
Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fűre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.
Mert pókháló és köd a szív,
selyemszőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.
De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
csak gyönge, nagyon gyönge.
Imádság - a létezés öröme
'Uram Istenem, szeretettel kérlek,
add meg nekünk gyermekeidnek,
hogy rátudjunk csodálkozni
a mindennapi létezés kis dolgaira.
Lássuk meg minden percben, az egymást követő,
hullámzó pillanatok hátán felkínálkozó végtelen
boldogság mozaik kockáit.
Segíts, szakítsd fel szívünket a túláradó jóságod
ajándékainak befogadására.
Nyisd fel szemünket a kis dolgokban
rejlő csodák csodálatára!'
Böjte Csaba
'Semmi sem olyan erős,mint a gyengédség és semmi sem olyan gyengéd,mint a valódi erő.'
Szalézi Szent Ferenc
Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fűre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.
Mert pókháló és köd a szív,
selyemszőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.
De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
csak gyönge, nagyon gyönge.
Imádság - a létezés öröme
'Uram Istenem, szeretettel kérlek,
add meg nekünk gyermekeidnek,
hogy rátudjunk csodálkozni
a mindennapi létezés kis dolgaira.
Lássuk meg minden percben, az egymást követő,
hullámzó pillanatok hátán felkínálkozó végtelen
boldogság mozaik kockáit.
Segíts, szakítsd fel szívünket a túláradó jóságod
ajándékainak befogadására.
Nyisd fel szemünket a kis dolgokban
rejlő csodák csodálatára!'
Böjte Csaba
'Semmi sem olyan erős,mint a gyengédség és semmi sem olyan gyengéd,mint a valódi erő.'
Szalézi Szent Ferenc