Optimizmus, jó közérzet és egészség
Az optimizmus a személyiségre jellemző, alapvető
beállítódási, viszonyulási, létmegélési mód.
Olyan személyiségi erőforrás és jövőre irányuló
készültségi állapot, mely a test-lelki küzdőerőket az egészség és a túlélés
érdekében képes mozgósítani.
Ez a distresszekkel való megküzdésre kész, a
nehézségeket is toleránsan fogadó, bizakodó és reményteli lelkiállapot
képessége.
Életminőség-meghatározó vonásunk az optimizmus, az
életderű, a dolgok megváltoztathatóságába vetett hit, a jó kilátások elvárása,
a reménykedni tudás, "tudni az élet napos oldalán járni, játszani, a
dolgokat elfogadni olyannak, amilyenek, és perspektívájukban látni őket".
Stratégiáját az úgynevezett oktulajdonítás határozza
meg.
A külső okok kellő súllyal szerepelnek, nincs önvád,
az események kontextusba ágyazódnak.
Ekképpen a kellemetlen átélések nem saját
képtelenségünket bizonyítják, nem kudarcnak ítélhetők, hanem a külső
körülmények és saját reakcióink összefüggéseként keletkeznek.
Egyszeriek, nem végzetesek.
Gondoljuk át, mit tehettünk volna másképp és tanuljunk
belőle.
Amikor pedig valami jól megy, tulajdonítsuk saját
érdemünknek is, emlékezzünk mindig arra, amikor könnyen mentek a dolgok, és
gondoljuk át, hogyan befolyásolják ezek a jövőbeli életünket, mit tanulhatunk
belőle, hogy az adott jó, a siker ismétlődjék."
Bagdy Emőke: Utak önmagunkhoz
