BÖLCSEK ÉS BOLONDOK
CSALÁDI KÖTELÉK
Uram,
gyermekkorunkban a nagyapák, dédapák
még felénk is lovat hajtottak,
s ha felemeltek bennünket
és maguk mellé ültettek a bakra,
így biztattak: 'Melletted vagyok!
Húzd ki a derekad, és ne félj!'
Uram, köszönjük,
hogy ezekben a zarándoklati napokban
újból rátaláltunk gyermekségünkre!
Köszönjük, hogy átélhetjük
a közös, nagy családhoz tartozás
felemelő, büszke érzését!
Köszönjük, Uram,
hogy ennek a nagy családnak Te vagy a feje.
Köszönjük, hogy a Te családodban
nincsenek határok, nincsenek pártok,
nincsenek pulpitusok,
még katedrák sincsenek,
csak Atya van és az ő gyermekei.
Köszönjük, Uram, hogy időről időre,
mint ezekben a zarándoklati napokban is,
felemelsz bennünket,
magad mellé ültetsz a bakra,
és így biztatsz minket:
'Melletted vagyok!
Húzd ki a derekad, és ne félj!'
Add, Uram, hogy Erdélyben élő,
itt maradó testvéreink szívében béke lakozzon,
nekünk pedig, a mi szekereinknek,
adj, uram, békés hazadöcögést!
Ámen.
TISZTA SZÍVBŐL
Uram, nézem
tizenhat hónapos kis unokámat az etetőszékben,
ahogy összeteszi a kezét, és sutyorogni kezd:
ssk, ssk, ssk...
Könnyes lesz a szemem:
Uram, a kis unokám imádkozik...
Áldd meg, uram, a szülőket,
akik imádkozni tanítják gyermekeiket,
s áldd meg a nagyszülőket,
akik imádkozni tanították a szülőket!
Áldd meg, Uram,
az elcsöndesedett, áhítatos perceket
az első kanál étel előtt,
az esti elalvás előtt,
a reggeli munkakezdés előtt!
Uram, te azt mondtad:
'Közel az Úr mindenkihez, aki hozzá kiált,
mindenkihez, aki tiszta szívből hívja.'
Taníts bennünket, Uram,
tiszta szívből kiáltani,
tiszta szívből hívni Téged!
Ámen.
HARANGSZÓ
Uram, a héten
több napos távollét után érkeztem haza, a faluba,
s ahogy felhajtottam a Fő útra,
éppen megszólalt templomunk harangja.
Mintha mondaná:
Isten hozott! Isten hozott!
Uram, néha távolba visz az utunk:
egyszer a munka visz el,
máskor a kíváncsiság, a kalandvágy,
s előfordul, hogy csak lökődünk, és azt gondoljuk,
mindegy, milyen eszme fedele van a fejünk fölött.
A Te harangod pedig szól.
Szól a hűségeseknek,
szól a hűtleneknek,
és szól azoknak, akik nem is tudnak róla.
A harang mindenkinek szól.
S amikor hazatérünk,
mert a munka megengedi,
vagy mert tékozló utunk véget ért,
vagy mert éppen erre tekergünk,
a harang hangja fogad:
Isten hozott! Isten hozott!
Uram, segíts,
hogy időben halljuk meg harangod szavát,
s ne akkor,
amikor talán már késő lesz. Ámen.
EGY GYEREKKORI BARÁT HALÁLÁRA
Uram,
köszönjük, hogy itt, a földi életben
adsz nekünk barátokat!
Köszönjük
hűséges, kedves, jó barátunkat,
aki most hazamehetett Hozzád.
Tudjuk, Uram,
hogy jó helyen van,
otthon van, Nálad van,
és talán gyerekség, mégis azt kérjük:
vigyázz, Uram, gyerekkori jó barátunkra,
akit most elengedünk!
Nem kötik már a földi kínok,
nem kötik az aggodalmak, az elvárások,
ne kösse a földi szeretet sem!
Legyen egészen szabad.
Fogadd magadhoz, Uram,
ezt a gazdag utat bejárt,
folytonosan másokért élő,
tiszta lelkű gyermekedet!
Tied a dicsőség, Uram,
Tied a köszönet, Tied a hála!
Áldjuk a neved kedves jó barátunk életéért!
Ámen.
HÁLAADÁS
Uram, hálát adni jöttünk Hozzád
az elmúlt év minden kegyelméért.
Uram, mindig, talán egész eddigi életemben
készültem valamire,
s az elmúlt évben már nemcsak tanultam,
de gyakoroltam is - az öregségemet.
Gyakoroltam, hogy egyszer-kétszer
helyben maradjak, ha indulni szeretnék,
néha-néha állva maradjak, ha leguggolni szeretnék,
olykor-olykor csöndben maradjak, ha szólni szeretnék,
hébe-hóba mosolyogjak, ha könnyezni szeretnék.
Uram, mindezt én tanultam valakitől,
az előttem élt kedves öregeimtől.
Most megköszönöm Neked
szüleimet, nagyszüleimet, dédszüleimet,
kedves rokonaimat, barátaimat,
akik már Nálad vannak,
s mégis itt időznek,örökre velünk.
Uram, adj erőt az előttünk álló esztendő
minden öröméhez és keservéhez!
Add, hogy egy év múlva
méltósággal zárhassuk majd azt az évet is!
Légy velünk, Uram:
korosodó emberekkel, fiatalabbakkal,
gyermekekkel, öregekkel!
Légy velünk, mert csakis így teljes az életünk!
Ámen.
ISTEN ORSZÁGA
Uram,
játszom kis unokámmal a szőnyegen,
s közben, csodák csodájára,
nem érzem a fájós térdemet,
nem nyugtalanítanak anyagi gondok,
nem háborgat semmiféle emberi piszkálódás,
nem zavar még a rohanó, múló idő sem.
Uram, néha vágyódva gondolunk a Te országodra,
ahol béke vesz körül, öröm és megértés.
Miért nem vesszük észre,
hogy a Te országod itt van?
Jelen van az életünkben, a családunkban,
az odaadással végzett napi munkánkban,
a templomi szolgálatban.
És jelen van
minden szeretettel főzött, egyszerű ebédben,
minden betegápolásban,
minden türelemmel hajtott,
fárasztó ügyintézésben,
minden alázatos szeretettel,
szolgálatként végzett napi teendőnkben.
Add, Uram,
hogy észrevegyük a Te országod jelenlétét
a mi egyszerű s egyszeri földi életünkben!
Ámen.
ÚTI CÉL
Uram,
belepte az utat a hó,
óvatosan manőverezgetünk a gépkocsikkal.
Uram,
éppen ilyen sejtelmes, hólepte az az út is,
amelyen Feléd közlekedünk.
Néha megbotlunk
egy hó alatt rejtőző gödörben,
megcsúszunk egy jégfolton,
néha nem látjuk az út szélét,
és árokba csúszunk.
Uram,
ne hagyj bennünket az útszéli árokban!
Segíts vissza minket az útra!
Te légy a távolból világító fény,
Te légy az úti cél,
amelyet követve, napsütésben vagy hófúvásban,
előbb vagy utóbb biztosan hazaérkezhetünk!
Ámen.
HITEM DERŰJE, HITEM BÁRSONYA
Uram,
manapság aggodalom és öröm
egymás mellett él a szívünkben.
Aggódunk anyagi és szellemi létünkért,
nemzetünkért, gyermekeinkért,
saját magunkért.
De Te, Uram,
Te gondoskodsz örömökről is!
Az elmúlt héten Budapesten
bemutathattuk a nagyközönségnek
a héregi imádságos könyvet.
Köszönöm, Uram,
hogy a nehéz útviszonyok közepette is
zsúfolásig megtelt a kétszáz fős terem!
Köszönöm,
hogy ott voltál Te is, Uram,
s így az elegáns belvárosi kávéház
templommá változhatott!
Köszönöm, hogy hazasegítetted
a héregiek kis csapatát,
s a tarjáni és bajnai testvéreket!
Köszönjük, Uram,
hogy Te a hitnek a derűjébe, a hitnek a bársonyába
csomagolod a mi aggodalmainkat és örömeinket,
s így megóvsz bennünket a kétségbeeséstől
- meg attól is, hogy elbízzuk magunkat.
Uram,
csak szólj ránk, ha elfelednénk,
mekkora hálával tartozunk neked,
aggodalomban és örömben egyaránt.
Ámen.
RÓZSAFÜZÉR
Uram,
Te tudod, hogyan őrizgetem
édesanyám régi rózsafüzérét.
S azt is tudod, milyen ritkán használom.
Szeretek
saját szavaimmal szólni hozzád, Uram,
de néha bizonytalanság fog el:
Jó úton járok? Elég ez így?
Kértelek, adj választ.
A héten megszólalt a telefonom,
s egy ismeretlen asszony
az ország távoli végéből
azt kérdezte tőlem:
Elfogadja-e, Ildikó,
ha küldök magának egy rózsafüzért?
Uram, Te száz- és százféle formában
adsz választ kérdéseinkre.
Köszönöm, Uram,
hogy hatmilliárd ember óriási tömegében
számít Neked az én porszem életem,
és nem hagysz engem
válasz nélkül tévelyegni!
Ámen.
Döbrentey Ildikó: És képzeld, Uram - a 21. század zsoltáraiból
Forrás ~ Internet
