Teréz Anya ~ Amit csak teszel

Amikor éhes voltam, ennem adtál,
Amikor szomjas voltam, innom adtál.

Amit csak teszel a legutolsónak testvéreim közül,

 nekem teszed azt,
Lépj be most Atyám házába.

Amikor hajléktalan voltam megnyitottad ajtódat,
Amikor mezítelen voltam, nekem adtad ruhádat,

Amikor fáradt voltam, segítettél, hogy nyugalmat találjak,
Amikor aggódtam, minden félelmemet elcsitítottad,

Amikor kicsi voltam, olvasni tanítottál,
Amikor magányos voltam, szeretetet adtál,

Amikor börtönben voltam, eljöttél a cellámba,
Amikor betegágyon, törődtél szükségeimmel,

Idegen országban otthont teremtettél nekem,
Mikor alkalmazást kerestem, állást kerítettél nekem,

Amikor megsebeztek a csatában, bekötötted sebeimet,
Amikor megértő kedvességet kerestem, kinyújtottad kezed,

Amikor kigúnyolt, megsértett néger, kínai vagy fehér voltam,
Hurcoltad keresztem,

Amikor öreg voltam, vetted magadnak a fáradságot, hogy rám mosolyogj,
Amikor nyugtalan voltam, meghallgattál és törődtél velem,

Láttál köpésekkel és vérrel elborítva,
S fölismerted vonásaimat, bár mocskos izzadság födte el,

Amikor kinevettek, mellém álltál,
Amikor boldog voltam, megosztottad örömömet.