Anselm Grün OSB ~ Minden napunk út a boldogsághoz

Előszó
"Tudják, hogy hol lakik a Jóisten" - tartja a régi cseh közmondás az elégedett emberekről, akik egyaránt élvezik a munka és a pihenés idejét. Számomra ez a mondás a boldogság egyik legszebb meghatározása. Egy lassú pillanat nyugalmának mély átélése, a szív békéje és a legizzóbb boldogság összetartoznak. Az élmények lázas keresése, a belső nyugtalanság, kívánságaik azonnali beteljesülésének hajszolása éppen azoknál a leggyakoribb, akik mérhetetlenül vágyódnak a boldogság után.
Végső soron mindenki boldog akar lenni, sikeres és szerencsés életre vágyik.
Napjainkban sok a guru és az önjelölt, boldogságot ígérő próféta, akik tökéletes világgal, gyors és könnyű boldogsággal kecsegtetnek. A boldogsághoz vezető út azonban nem gyorsforgalmi út, s nem kerüli ki a hétköznapok valóságát se. Éppen ellenkezőleg: megszokott, mindennapi életünkön vezet át.
Nem kell hatalmas erőfeszítéseket tennünk azért, hogy eljussunk a vágyott boldogsághoz. Csupán nyitott szemre és szívre van szükségünk, hogy az adott pillanatban felfigyeljünk a körülöttünk lévő apró csodákra: a fára, melynek ágai között madarak fészkelnek, a tenger szélességére, mélységére és a vihar erejére. Boldog, aki észreveszi a teremtés szépségét és észleli az őt körülvevő világ gazdagságát. A boldogság nem erőfeszítésünk és teljesítményünk eredménye, nem lehet pénzért megvásárolni: a boldogság ajándék.
Ha nyitott szemmel járunk, mindennap észrevesszük majd Isten ajándékait: ha találkozunk egy barátságos emberrel; ha megpillantunk egy gyönyörű virágot, ha érezzük a Nap melegét; ha átéljük a szívünket eltöltő öröm és szeretet pillanatait.
A boldogsághoz vezető út nem megerőltető, és nincs messze tőlünk. A boldogság a lábunk előtt hever! Ott nő az út szélén, ahol mindennap elhaladunk Csak le kell hajolnunk érte. Aki elsiklik a boldogság apró jelei fölött, sehol sem fog rátalálni. Ott sem, ahová a boldogságot ígérő próféták csalogatják.
A boldogság titka - a filozófusok szerint - a belső harmónia és lelki béke. Ha minden érzékemmel teljesen a jelenben élek, összhangban vagyok önmagammal, és hálát adok a nekem ajándékozott életért: akkor valóban boldog vagyok.
Ehhez a hétköznapi boldogsághoz különleges látásmódra van szükség. Szeretettel és irgalommal kell önmagamra tekintenem, korlátaimmal és gyöngeségeimmel együtt igent kell mondanom arra, aki vagyok. Csak így lehetek boldog.
A boldogságot azonban nem tudom megtartani, ahogyan az életet sem. Utamat naponta keresztezik nehézségek, betegség, félreértések, konfliktusok. A boldogság nem azt jelenti, hogy tökéletes világban élek. Azt sem jelenti, hogy minden sötétséget legyőzök. Öröm és fájdalom egyaránt az élet velejárója, és mindkettő a boldogsághoz vezető ösvénnyé lehet számomra.
Azt jelenti a boldogság, hogy ebben a tökéletlen világban igent mondok embervoltomra, gyöngeségeimre, és egyúttal mindarra, ami velem történik.
Boldog az, aki tudja, hogy mindenben - örömben, nehézségben, szenvedésben - Isten jóságos keze vezeti őt. Az az ember boldog igazán, aki élete minden eseményében meglátja Istent, és így a lelke mélyén is megtalálja Őt. Ez az a rejtek, ahol Isten benne lakozik, mindenki csak itt kerülhet összhangba önmagával. Ott, szíve rejtekében talál rá a valódi boldogságra!

Anselm Grün OSB ~ Minden napunk út a boldogsághoz

1.
Ébredj boldogan!
Miért kelsz fel minden reggel? Csupán megszokásból, hiszen ennek így kell lennie, mert dolgoznod kell, pénzt kell keresned? Vagy van valami más, mélyebb okod is?
Sokan úgy érzik, hogy a felkelés pusztán kínos és elkerülhetetlen kötelesség. Legszívesebben fekve maradnának a jó meleg ágyban. A legtöbben átalusszák a napkeltét, a virradat pillanatnyi varázsát. Aki azonban reggelente valóban felébred álmából, tényleg kinyitja a szemét, annak megnyílik a valóság is. Érvényes rá a közmondás tapasztalata: "Ki korán kel, aranyat lel."

Minden nap meghívás.
Minden új reggelen
az élet fénye és sokszínűsége vár rád.

Rajtad áll, hogy miként kezded el az új napot! Tőled függ, hogy elvárásként vagy ígéretként éled-e meg, hogy az új nap ébren talál-e, vagy érkezésekor álmos, mosdatlan, fésületlen erőtlen és elhanyagolt vagy? A valóság jó ízét érezni kell! Álmos szem és alvó szív nem képes felismerni a mindig új valóságot.

Ha megszólal az ébresztőóra, kelj fel azonnal! Hagyj magadnak elegendő időt a felkelés és a munkába indulás között! Élvezd a frissítő hideg vizet! Öltözz fel lassan, így tudatosan örülhetsz a ruháknak, amelyeket ma felveszel.
Élvezd a mosakodást, az öltözködés és a reggelizés perceit! Ez is pihenőidő, lélegzetvételnyi idő, amelyet mindennap ajándékba kapsz.

Határozd el ma, hogy élni akarsz!
Köszönd meg Istennek az életedet, az új napot!
Próbáld meg a mai napot előre elfogadni olyannak, amilyen.
Nem az a fontos, hogy minden perc örömöt hozzon.
Ha azonban az élet mellett döntesz, átéled életerődet is.
Az öröm belülről fakad fel benned.

Csak az tudja kézbe venni a napját, aki valóban felébredt. Sokan élnek álomvilágban. Saját világukba zárkóznak anélkül, hogy kapcsolatba lépnének a valósággal, és így befolyásolni vagy alakítani tudnák azt.
Az álmok feltárják a lelkedben rejlő vágyakat.
Álmaidat azonban csak akkor tudod valóra váltani, ha hajlandó vagy felébredni, és elfogadod a valóságot olyannak, amilyen.
A reggeli óra üdesége megsejtet valamit Isten rendkívüliségéből. Tudatosítsd magadban, milyen napra ébredtél, kérd erre a mai napra Isten áldását! Így minden nap titokzatos, új lehetőséggé válik, és felszínre hoz valamit abból a kincsből, amely lelked mélyén rejtőzik.

Reggeli imádságként áldóan kitárhatod a karod. Képzeld el, hogy tenyereden át Isten áldása beáramlik az otthonodba, a munkahelyedre! Másképpen indulsz majd munkába. Talán elcsitul a rossz érzésed, hogy odabent csupa veszekedés és intrika, negatív érzelmek és nyomasztó elvárások várnak rád. Ha áldással indulsz dolgozni, egyszer csak észreveszed, hogy mindenütt, ahova belépsz, Isten áldása lakozik.
Fontos lenne, hogy életünkben megtörjük a mindig ismétlődő rossz megszokásokat, elűzzük a megbéklyózó, egyhangú unalmat.
Fontos, hogy átérezzük, mit is jelent: LÉLEK-ZEM, tehát élek.
Itt vagyok.
Jelen vagyok.
Jel vagyok.

Mindennap újból megízlelem az élet édességéét.
Nincs két egyforma nap.
Mindannyian egyediek s megismételhetetlenek vagyunk.

A boldogság a reggel üdeségében,
a pillanat varázsában,
a felkelő nap szépségében rejtőzik.
Aki nem ébred fel,
nem veheti észre az őt körülvevő boldogságot.

A harmatos reggel, a felkelő Nap, a kék ég örömöt szerez.
Öröm, hogy egészséges vagyok, öröm, hogy találkozhatok szeretteimmel a reggelinél. A mai találkozások már előre örömmel tölthetnek el! Aki pedig a mai napi kis örömöket köszönettel fogadja, megtalálja a boldogság kulcsát.

Ha a nap kezdetére tudatosan úgy tekintenél, mintha a mai nap tudatos és éber életed első napja lenne, akkor figyelmesen és kíváncsian kezdenéd el a napot. Úgy tekintenél az emberekre, mintha először látnád őket. Megszűnnének az előítéleteid. nem lenne fontos, hogy mit gondoltál eddig erről vagy arról az emberről. Minden skatulya, amikbe idáig besoroltad az embereket, egyszerre semmivé válna. Kíváncsian látnál munkához. Új és különleges örömöt szerezne minden munka, minden apróság, ha úgy végeznéd, mintha ez az első alkalommal történne. Mindenre, ami körülötted van, más szemmel tekintenél.

Minden nap felragyogtatja:
az élet szép,
és ezt nem lehet pusztán észérvekkel
megmagyarázni
Értelmed, szemed és szíved egyaránt fogadja be az életet!

Nyílj meg tehát az új napra.
Aki nem nyílik meg újra és újra,
annak reménytelenül megmerevedik az élete.