"A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek
állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és
a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond
eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik
benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az
önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a
testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember - akár
tizenhat éves, akár hatvanhat - csodára szomjazik, elámul a csillagok
örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a
kockázattól: gyermeki kíváncsisággal várja: mi lesz holnap: szabadon
örül mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a
kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed.
Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed. Fiatal vagy, amíg
befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság - az ember, a Föld,
a végtelenség hírnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha már nem
szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a
szívedet."
Albert Schweitzer
