Isten az a Felsőbb Erő, amely pozitív változásaink forrása és irányítója lehet. 

Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk felelősek magunkért. 

Azok vagyunk. De ebben nem állunk egyedül.

A gyógyulás nem afféle „Csináld – magad” feladat.

 Még csak nem is kell túl sokat foglalkoznunk önmagunk megváltoztatásával. 

Tegyük meg, amiről azt gondoljuk, éppen most kell megtennünk, 

azután pihenjünk egy kicsit, s bízzunk abban, 

hogy a változás javunkra válik.

A gyógyulás azt jelenti, hogy szükségleteink kielégítéséhez nem kell más embert

keresnünk forrásul; segíthet, de nem ő a forrás.

Miközben megtanulunk bízni a gyógyulásban, fokozatosan rájövünk, hogy a

Felsőbb Erőnkkel kialakított kapcsolat nem helyettesítheti az emberi kapcsolatokat. 

Semmi szükség arra, hogy vallásos hitek mögé rejtőzzünk, vagy a

Felsőbb Erővel való kapcsolatunk ürügyén kibújjunk az önmagunkért való

felelősség alól. 

Kapcsolódjunk rá erre a nálunk nagyobb erőre, és bízzunk benne,

hogy energiát, bölcsességet és útmutatást kapunk tőle.

Ma úgy tekintek Felsőbb Erőmre, mint minden szükségletem kielégítésének

forrására, beleértve a gyógyulásomhoz szükséges változások forrását is.