És akkor gondolj szánalommal azokra, 

akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten.

Nincs, mert ez, vagy amaz így történt.

 Mert romokban fekszik a házad. 

Mert meghaltak sokan, akiket szerettél. 

Mert kevés a kenyér. 

Mert sok a nyomorúság. 

A világban, mondod, nincsen igazság. 

És a Te világodat érted alatta. 

A Te külön világodat, ezt az aszfaltos,

 vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. 

A nyakkendős, nyúlszőrkalapos, szénhiánnyal küzdő, 

műhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. 

És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak. 

Te és a többi emberek, és így egyedül 

ti vagytok felelősek mindazért, ami benne történik.