SZENT MIKLÓS
Püspöksüvegben
Istenének szolgált.
De esten titkon
elsuhant a háztól,
Sok görbe utca híg
sarában gázolt
S megállt az
elsötétült ablakoknál.
Három leánynak nászi
pénzt vetett be,
Hogy meg ne rontsa
ingatag szegénység.
S hogy éhesek a
pékeket ne sértsék,
Cipókat csent a
kormos tűzhelyekbe.
Azóta mindig jár
kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett cipőkbe
cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek boldog,
szinte égbe röppen.
Nehéz tarisznyát
hord öles alakja.
Amit hozott, az
ablakokba rakja,
Utána
gyorsan – eltűnik a ködben.
Harsányi Lajos
Forrás ~ Internet
