Vajay Tiborné ~ Boldog békeidő

Reszkető kezét százszor megcsókolnám,
jóságos szeretetét imába foglalnám,
emlékszem szelíd csillogó szemére,
lelkének áldásos, igaz szeretetére,
a halvány lámpafénynél olvasott mesére,
a tücsök dalos esték párás melegére,
emlékszem , tündérország mesés kapuján,
sokszor átvezetett, Drága Nagyanyám.

Gyermekkorom ölelő, szelíd boldogsága
lelkemnek kapuját hatalmasra tárta,
hogy beengedjem a szépet, szeretetet,jót,
hogy igaz szívet kapjak, érzőt ,vigasztalót.

A boldog békeidő melyet sohasem felejtek
angyalszárnyon lebeg életem felett,
imába foglalom féltő szeretetét,
sohasem feledem szelíd tekintetét,
megköszönöm százszor, mindazt a szépet
mely által szeretni tudó, igaz emberré tett.