Sokszor eltűnődöm
 
      Sokszor eltűnődöm, hol van a szeretet?
Mind az mit anyáink, nagyanyáink,
dédanyáink, neveltetése adott!
Csak rohan a világ a szeretet megkopott.
Fakó, kopár, már-már mondhatnám azt is,
hogy majdnem kihalt, de nem az nem lehet
Még látok egy lángocskát féltve föl emelem,
s viszem óvatosan tovább neked adok belőle,
egy lángoló parázst vigyázz rá kérlek,
el ne aludjon. Féltve őrizd. S egy szép napon,
Te is add tovább!