Tandari Éva - Így segítsd lelkem ...

Búcsúzz el szépen, halkan,

mint Nap fénye elalvó almafán ...

Bús könnyed szárítsa szellő,

s ragyogjon Szívedben szivárvány.

Csituljon Benned önvád, s zokszó ,

mert búcsúzni csak mosollyal szabad!

Hálát rebegjen csak Ég felé

sok boldog évünkért szavad ...

Ne sirass eltűnt órát, s napot,

hisz Tiéd maradt minden Pillanat,

miket nem fú' el a kósza szél,

és nem fed be Szívedben az alkonyat.

Derűsen várj hát minden új Fényt,

mit lábad elé szórnak az Utak ...

Könnyítsd meg mosolyoddal nékem

a fölfelé vezető, végtelen - nagy Utat.

Így segítsd lelkem fáradt lépteit,

s ne az utolsó, elszaladt percet sirasd ...

~ Erőd add nékem, s ne könnyeid,

hogy együtt leljen minket egy újabb

~ egy megtisztult alkonyat