Devecsery László ~ Édesanyák köszöntése

Édesanyám, harmat voltam:

selyem rétre le is hulltam.

Virágokat nevelgettem,

hogy ezután néked szedjem.

Harmat cseppje, eső szála,

könnyű fényt vont a szirmára.

Bokrétámat megkötöttem:

hímes csokor nőtt kezemben.

Virágos most a mi házunk,

anyák napján meg kell állnunk!

Meg kell állnunk, megpihennünk,

édesanyánk ünnepelnünk!

Anyák napján, édesanyám:

ölelésed az én tanyám.

Az én tanyám: menedékem,

hozzád vezet boldog léptem.

Örömkönnyek a szemedben...

Én ezért most, mondd, mit tettem?

Könnyeidet nem hagyom:

gyorsan széllé változom!

Langyos szélből, arany ágból:

törülköző napsugárból.

Felszárítom könnyeidet,

arcodon csak mosoly lehet!

Forrás ~ Internet