Páskulyné Kovács Erzsébet ~ Hazatérve

Uram! Itt állok előtted, s tudom,
hogy Tenálad semmi sem titok.
A lelkembe látsz és olvasod
a szívemben a gondolatot.

Ami hátam mögött van, elhagyom.
Ím szövetségre lépek most veled:
hajolj le hozzám, könyörülj meg rajtam,
és nyújtsd felém áldón két kezed.

Viharok útján sodort az életem,
de arcod most előttem ragyog.
Töltsd meg szívem áldott békességgel,
amit oly régen várt és szomjazott.

Jöttem nyomorultul, bűneim siratva,
mint tékozló fiú az Atyai házhoz,
s hogy elém jöttél megbocsátó szívvel:
legyen a Te neved mindörökké áldott!
 

Forrás ~ Internet