"Az igazi női jellem meglepetés, ritkaságszámba menő lelet, 

mint a diónyi igazgyöngy, az öklömnyi gyémánt.

Keresni, mélységeket és távolságokat kell megjárni, hinni kell benne és Istentől kérni, 

s amikor megadatott, akkor örülni kell neki és megbecsülni.

Ha valahol, ennél a drágagyöngynél van helye a figyelmeztetésnek: 

óvakodj az utánzatoktól!

A világot férfiak kormányozzák, de a férfiakat asszonyok ihletik. 

Minden nagy ember mellett ott van egy fényes árnyék: 

az anya, a hitvese vagy a leánya.

Legyen a nő jóra vezérlő erő, magasba vivő szárny, hazasiető út.

Mindent elfelejtünk, csak azt nem, amit az édesanyánktól tanulunk.

Tőle tanuljuk anyanyelvünket, az első imádságot, a karácsonyi történetet.

Van egy belső szépség, ami időfeletti, s

 a kislányokban éppúgy sugárzik, mint a nagymamákban.

A jó asszony nevet a következő napnak.

Ez a mosoly a hitnek és a bizalomnak a mosolya.

Nem sír, nem fél, nem panaszkodik, hanem mosolyog, 

mert a hegyeken túl közeleg a hajnal. 

Szent és győzedelmes ez a mosoly.

Lát mindent, ami reá vár, tudja, hogy megáldoztatik, 

mint Jefte leánya, de nem sír: nevet a következő napnak."