A harag az soha sem megindokolt. 

A támadásnak nincs alapja. 

Itt kezdődik a menekülés a félelemből, és itt teljesedik be. 

Itt van a való világ becserélve a terrorok álmaira.

Erre épül a megbocsátás és ez nem természetes. 

Nincs kérve tőled, hogy ajánlj fel kegyelmet, ahol támadás

esedékes és az indokolva lenne. 

Ez azt jelentené, hogy te megbocsátod a bűnt azáltal, hogy elnézed azt, ami

valóban ott van. 

Ez nem kegyelem. 

Ez azt feltételezné, hogy oly módon reagálni, mi nem indokolt, a

kegyelmed lesz a válasz a támadásra, ami történt.

És így a kegyelem nem helyén való, mert adományozva volt,

 amikor nem esedékes.