Szeretet Angyala!

Violaszirmú szemed tüze ragyogja be hűs hajnalom,
Bársonykezed érintése kergesse el minden bánatom.
Szétterített szárnyad égi palotádba repítsen fel engem,
Hogy egy pillanatra, otthonra lelhessen a lelkem.
Köszönthessem a tündöklő és éltető Napot,
S az éjszakában világító ezernyi csillagot.

Aztán, hozz vissza s tégy le lassan a Földre,
Tudásodat nekem adva egy pirosló gömbbe.
Vállaimra hófehér útiköpenyt borítsál,
Védelmemre láthatatlan aranypajzsot szólítsál.
Szíved, szívem lángjába olvadjon,
Hogy véle örökké egyszerre dobbanjon!