Kun Magdolna ~ Ilyen voltál fiam

Mikor kicsi voltál fiam, odabújtál hozzám,
mert érezted, én vagyok az-az erős mentsvár,
ami oltalmaz és megvéd mindazon napon,
mikor majd szívedbe mar a kínzó fájdalom.

Mikor kicsi gyermek voltál, mindig tudtad azt,
anyád óvó karjaiban védelmet kaphatsz,
mert azok a karok oly erővel szorítanak téged,
hogy nem bír el vele a kíméletlen élet.

Mikor kicsi voltál fiam, hulló könnyeid
anyád fűzte kristályragyogású fényes diadémmá,
hogy a ködös napokon is tiszta ragyogással bírjon
az a két szomorú, homály lepte szempár.

Mert ha gyermekszemeidben mély-szomorúság ült,
anyád meséket mesélő ajka is el-elcsendesült,
csak két karjának ringatása erősödött fel,
hogy te szendergő álmodból mosollyal kelj fel.

Ma már felnőtt lettél fiam, s nem vigyázhatlak,
gyengült karjaimmal sem ringatgathatlak,
de a vérem lüktetése fiam, még ma is ugyanaz,
mint akkor, mikor szívem alatt ékként hordtalak.

Forrás ~ Internet

Kun Magdolna ~ Nézlek fiam

Nézlek fiam, nézlek,
csodálattal nézlek,
mint egy varázskönyvből kilépő
bűvös meseképet,
melynek színében rejtőzik
az-az élet-ír,
mely hajszolt éveimben
kitartással bír.

Nézlek, csak nézlek,
s titkon könnyet ejtek,
a boldog gyermekkorért,
amik múltba vesztek,
s amiket már többé
nem hozhatok vissza,
csak szép emlékként ringathatok
fáradt karjaimba.

Tudom,
minden gyermek azért nő fel,
mert ez az élet rendje,
s azért, hogyha megöregszik,
az élet nagy-nagy tanítását
tovább mesélhesse,
akárcsak én neked fiam,
akárcsak én,
egy neked írott versbe.

Forrás ~ Internet

Kun Magdolna ~ Egy perc erejéig

Egy perc erejéig simítsatok meg,
hadd érezzem szívem körül a gyermek kezeket,
mert oly kevés már az-az idő, mit sorsom tartogat,
s amiben még tisztán él az anyai tudat.

Csak egy perc erejéig öleljetek meg,
hogy újra átélhessem azokat a boldog éveket,
melyeknek minden percében hinni tudtam azt,
hogy általatok maradok halhatatlannak.

Csak egy percig nézzetek mélyen szemembe,
hadd vigyem el azt a tüzet, mely átmelengette
fagyos lelkemet azon a hosszú-hosszú úton,
ahol fájdalomkönny ült a jelenen, s a múlton.

Forrás ~ Internet


 NE AKARJ KERESZTEDEN KÖNNYÍTENI

Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor indult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Mért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva.

Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még a bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.

S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.
A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.

Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.

Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.

'Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek'
- mondja magában.
'De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb!' - sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
s eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján, hídra mégse lel.
De hirtelen eszébe jut keresztje:

A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
hiányzik a lefűrészelt darabja.
'Mit tettem!' - kiált kétségbeesetten.
'Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!'
S ott áll a parton keserű önvádban.

Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint hídon, boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.

'Rálépek én is!' Reménykedni kezd:
az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. 'Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram, segíts!' Így sikolt, és felébred.

Még a földön van. Előtte az élet.
Csak álom volt a kín, a döbbenet.

'Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!

Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!'

Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már!
- sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.

Fordította Túrmezei Erzsébet

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=IdpmT963anY

Forrás ~ Internet


CSAK EGY MIATYÁNKOT MONDJUNK EL NAPONTA

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor lelkünket bú és bánat nyomja.
Hitünk szárnyán szálljon fohászunk az égbe,
Az örök szent Isten trónja elébe.

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor testünket betegség kínozza.
Epedve, sóhajtva, láztól égő ajkunk,
Óh, hatalmas Isten könyörülj mirajtunk.

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Ha betegség, bánat mind jóra fordulna.
A lelkünk mélyéből fakadjon a hála,
Ő hozzá ki mennynek és földnek alkotója.

Örömünk, bánatunk mind Istentől vagyon,
Ő tudja mit, miért, Ő tart minket számon.
Életünk hajója háborgó tengerén,
Ha Ő koronázza békességbe mégyen.

És ha életünk végórája jönne,
Bátorítást mástól ne várjunk csak Tőle.
Nyíljon akkor ajkunk még egyszer imára,
S csak Miatyánkot mondjunk utoljára. Amen.

Forrás ~ Internet


KORMORÁN ~ LEGYEN SZERETET

Kell egy tiszta vizű tó -
s egy óriási rét,
ahol a gondolat nincs gúzsba kötve,
hol sárkányt fúj a szél.
Kell egy sűrű lombú erdő,
sok énekes madár,
ott rejtőzhetsz a bánatoddal,
hogy új erőt találj.

Kell egy égig érő hegycsúcs -
s kell mély szakadék,
ott értelmet kap minden perced,
mely porrá hullna szét.
Kell egy mindent rontó nagy vihar,
egy őszinte világ,
ahol a csodákat, mit elképzeltél
együtt éljük át.

Kell egy hely, az otthonod,
egy asztal és egy szék -
s az érzés, mi halva volt:
a Napban olvad szét.
Kell egy ember is, egy óriás
s az együtt mondott szó:
hogy a szeretet az egyetlen
mi neked is nekem is jó.

Az égből az angyalok
úgy néznek majd reád
megszületett ím prófétájuk
az új Ember-király.
Ha kérdésedre nincsen válasz,
nincsen felelet,
Egyszerű, csak arra gondolj:
Legyen szeretet.

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=qPaJfbWZd_4

Forrás ~ Internet


 Lelkünk visszatér a mennybe

Elszáll az élet, látod-e?
Mint könnyű pihe messze száll.
Bárhová rejtjük szívünket,
a halál egyszer ránk talál.

Mert testünk kölcsönbe kaptuk,
mit ruhatáros visszakér.
Oly hajthatatlan ő velünk,
a pulthoz térve nincs remény.

Vándora a vén időnek,
lelkünk visszatér a mennybe.
Barátaink, szeretteink
elmennek a végtelenbe.

Ott várnak az égi honban,
az enyészet testünk sorsa.
Visszatér a lelkünk mennybe,
testünk alászáll a porba.

Emlékeink megszépülnek,
ahogy telik a vén idő.
De lelkünk tovább él,
hiszen van rá jelentkező.

 Szuhanics Albert

Forrás ~ Internet


AZ ANDÓCSI MÁRIÁHOZ

Sík Sándor ~ Az Andocsi Máriához

Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, kivirrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!


Megcsúfolták, megpöködték
Ami bennük szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
– Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keserünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak,
Régi rögön új uraknak,
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk.
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink, ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriásének.

Magyar búcsújárók éneke 1920-ban.

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=tsKjXhFl5-o

 
 Forrás ~ Internet
 


 
A LEGNEHEZEBB KÉRDÉS

'Legyen meg a Te akaratod!'
Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot...
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik s a lélek zokog?
Ha éjszakáknak tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy 'legyen meg a Te akaratod!'

Inkább sikoltanék, Atyám, óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem! Hát ez a szereteted?

Azután lassan elcsitul, 'bocsáss meg, óh, Atyám!'
Hisz Te szeretsz engem mindig igazán.
A kínban vergődő szívemmel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Akaratod ellenemre is véghez viheted,
Szívem mégsem lesz ettől csöndesebb...
Taníts meg hát Hozzád méltón imádkozni,
Hogy ne csak szájjal, de szívemből is tudhassam mondani,
'Legyen meg a Te akaratod,

Ahogy Te akarod, mégse úgy, ahogy én,
Mert a békesség csak így lesz az enyém.'
Lehet az út tövises, meredek,
Amerre Te vezetsz, arra én bátran mehetek.
Mindennapi kérésem így csupán egy marad:
Add, hogy csupán Téged kívánhassalak.
Legyen minden úgy, ahogy Te akarod,
Ha az éj temet, ha a Nap nevet.

Fogd meg hát a kezem,
Fogadd el újra a szívem.
Ha az utam célját el is takarod,
Hiszek Benned!
Legyen mindig meg a Te akaratod!

Túrmezei Erzsébet

VIDEÓ


Forrás ~ Internet

NAGYBOLDOGASSZONY

 Édesanyánk ragyog a Napban,
Aki sohasem ismer alkonyatot.
Fény a palástja, koszorúja csillag,
Mosolya elűzi minden bánatod.

Égi Anyánk ragyog a Napban
hófehér virága tárt kehely,
Ha fáradt fejed az ölébe hajtod,
szeretetével boldogan ölel.

Édesanyánk ragyog a Napban
Szentkoronáján tündököl a fény,
Óvd, vigyázd árva nemzetünket!
Anyai szíved titkos rejtekén.

 Tóth Júlia

Forrás ~ Internet


DAL A SZERETETRŐL

Hol ringott bölcsőd: palotában,
Vagy kis kunyhóban, sose kérdem,
Itt vagy ott, egy az valójában,
Ez nem szégyen, az meg nem érdem.
Más, amit kérdek tőled, gyermek,
Nézz a szemembe s úgy felelj meg:
Van-e szívedben szeretet?
Köztünk barátság így lehet.

Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
Jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
Csöpp szeretetért én tengernyi
Szeretetet adok cserébe.
Nincs gyűlölség, ahol én járok,
Be van temetve minden árok,
Mely embert s embert valaha
Egymástól elválaszt vala.

Ahol én járok, gazdag ember
Nincs, ámde szegényt sem találtok;
Kedve és tudás kit hova rendel,
Ott dolgozik, s nem hallasz átkot.
Erős a gyengét gyámolítja,
Senki a másét nem áhítja:
Kinek munkán a tenyere,
Mindég puha a kenyere.

Ahol én járok, teste, lelke
Tiszta öregnek s ifjú népnek;
Nagy és kicsiny versenyre kelve
Munkára minden jónak s szépnek.
Gyűlölség szennyét kisöpörvén,
Szeretet itt a legfőbb törvény:
Egyetlen lánc, mely megmaradt -
Nyomán egy csöpp vér sem fakadt.

Szeretet lánca! Kössed egybe
Szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
Hírét se halljuk létednek!
Ez országnak minden lakója
Egymást szeresse, védje, ójja:
Naggyá ország csak így lehet -
- Csudát művel a Szeretet.

Benedek Elek

SZERETNI

Talán nem is tudjátok igazában, hogy mit tesz az, szeretni; nem csodálnám,
ha így állna a dolog. Az az egy bizonyos, hogy nem a szellemi örömökön fordul meg a szeretet nagysága, hanem azon a szilárd elhatározáson, hogy mindent, amit teszünk, Isten kedvéért tesszük s óvatosan kerülünk mindent, ami Őt megbánthatná. Ezek a szeretet jelei.


Avilai Szent Teréz 

Forrás ~ Internet


ÖNARCKÉP

Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.

Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját - völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.

Pedig nem rejtőzöm - csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.

Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg - épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?

 Weöres Sándor 

Forrás ~ Internet
    
Babits Mihály ~  Miatyánk

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
- add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
- mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképen mennyekben,
azonképen itt a földön is?
Megráztál, nem lehet szörnyebben,
már most ami fánkon megmaradt
őrizd meg őszig a bús galyat:
mindennapi kenyerünket add
meg nekünk ma, és gyermekeinket
növeld békére, ha bün hogy lábunk
ma vérbe csuszik meg: értük az!
Bocsásd meg a mi büneinket,
miképen mi is megbocsátunk
ellenünk vétetteknek, a gaz
tied, büntetni, mienk csak az
hogy védelmezzük a mieinket!
És ne vigy a kisértetbe minket,
hogy ártatlanságunk tudatát,
mint drága páncélos inget
őrizzük meg bár véresen
hogy át ne hasadjon sohasem.
Jaj, aki ellenünk mozdul:
megvívunk, készen, bármi csatát,
de szabadíts meg a gonosztul,
mert tied az ország,
kezedbe tette le sorsát,
s te vagy a legnagyobb erősség,
ki neveden buzdul,
bármennyit küzd és vérez,
előbb vagy utóbb övé lesz
a hatalom és a dicsőség!

Forrás ~ Internet



 SZENTÍRÁS

'Ez a könyv soha be nem csukódik,
ez az írás soha fel nem göngyölődik előlük,
mert te vagy könyvük, írásuk örökké;
mert magasra emelted őket írásod erőssége fölé.
A Szentírást a lent lakó emberi nem gyöngesége
fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie,
s megismernie könyörületességedet,
amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül
folyton tanúságot tesz rólad,
az időknek is alkotómesteréről.'

Szent Ágoston

Bódás János ~ Szeretet
 
Azért van síró, hogy vigasztald, és éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed, vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött, hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások vállai, hogy terhüket te segítsd hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják, - mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved, azért van, hogy te megmutathasd,
mennyi szeretet van benned.



Forrás ~ Internet

 Tóth Zoltán ~ A nyugdíjas imája

Hosszú szolgálatnak nyugalom a vége,
Amikor elértem, felnéztem AZ égre
hála AZ Istennek most már megpihenek
Nem parancsol senki, magam ura leszek.

Nem lesz többé nekem zsarnokom AZ óra,
Nem pislogok félve a nagymutatóra,
Nem kell olvasgatnom mikor üt és hányat
Nem kell odahagynom a jó meleg ágyat.

Csak akkor kelek fel, amikor jólesik,
AZ egész háznépem kívánságom lesik
Etetnek, itatnak s vakarják a hátam
Ezt a boldog időt, jaj de régen vártam.

Rám virradt AZ első nyugalomnak napja,
feleségem így szólt, hallja e kend apja:
ITT rám villantotta gyanúsan a szemét,
hát most már igénylem fele segítségét.

Elvégre nekem ezt esküvel fogadta
De hát amíg szolgált, nem volt foganatja,
már egy kis pihenés, énrám is rám fér
meglátja nem sok ez, s azután ráér.

Ezelőtt feleség, háziállat s gyermek
én nálam mindnyájan hamarabb felkeltek,
Most már négy órakor a házba nem férek
Azon a jogcímen, hogy most már ráérek.

Feleségem eddig sohasem volt bajban
még a jövés- menés sem fogott ki rajta,
amióta végleg eljöttem nyugdíjba
Minden nap más bajok mutatkoznak rajta.

Emiatt kell nekem legkorábban kelni,
Emiatt kell nekem a piacra menni
Emiatt vár rám ezer féle dolog
Sokszor a szemem, már alig-alig forog.

Amikor szolgáltam, megkímélt mindenki
még a gyermeknek sem volt szabad mukkanni,
Most már mindenkinek szabaddá lett a tér
ITT is AZ a jogcím, AZ öreg már ráér.

Éjjel ha a cica elnyiffantja magát
így szól feleségem, ihol van a kabát
bocsásd ki öregem, várd is meg, Te nem félsz
Majd lepihensz azután, Te legjobban ráérsz.

Hogyha üzletekbe vagy piacra megyek
utolsó vásárló biztosan én leszek
elfáradok bele, olyan sokszor kérek
De hát leintenek, várjak, én ráérek.

Ha meg elülhetnék jönnek AZ unokák,
Szilaj borzas fiuk, maszatos kislánykák
Mind AZ én nyakamba ömlenek szegények
cibálnak s tűrnöm kell mivel, hogy ráérek.

Én édes Istenem! Hátha már ráérek
én üljek azért is, akit elitéltek?
Hol volt ez a sok baj idáig megbújva?
Pont csak arra vártak, hogy menjek nyugdíjba.
Mindennek meg van a maga nehézsége
Na ha majd meghalok, megpihenek végre.

Csakhogy álmot láttam, ami megmutatja
MI vár odaát, a szegény nyugdíjasra.
A menny kapuja előtt, ott áll egy nagy sereg
Fele bosszankodik, fele meg kesereg.
Kérdem, miért áll kívül ennyi szellem utas?
rá mondja egy bakter, ez ITT mind nyugdíjas.

Van ITT kérem olyan, aki kétszáz éve
kóborog idekint s vár a bemenésre,
Mert ha AZ ajtóig némelyik el is ér
Péter így mordul rá, : kend nyugdíjas, ráér

No, ha valamikor még újra születek
Tudni fogom már, hogy mitévő legyek.
Leszek taligás, vagy örök vándor utas
Akármi, csak éppen NE legyek nyugdíjas
​.
Forrás ~ Internet


ÁLMOD ÚGY VALÓSUL MEG ...

'Álmod úgy valósul meg,
Ha apránként építesz
A sok kicsi, sokra megy,
Így gyarapszik a műved

Életed éld szabadon
S szánj időt a szépre!
Ne sokat tégy, de azt jól,
S öröm lesz a bére

Napról-napra, lépésről-lépésre
Titkod majd beérik
Így növekszel nap, mint nap,
Míg elérsz az égig'

VIDEÓ

Tarr Erika ~ Napfivér, Holdnővér

 https://www.youtube.com/watch?v=cayi4xG4GpY

Forrás ~ Internet



FIVÉREM A NAP ÉS NŐVÉREM A HOLD

Fivérem, Nap és nővérem, Hold
Oly ritkán látlak, hallom hangotok
Lefoglal a sok gyötrelem és gond

Fivérem, szél és nővérem, lég
Nyissátok fel szemem,
Hadd lássam mi szép,
Ahogy körülölel a ragyogás, dicsfény

Mert Isten része minden földi lény,
Érzem jóságát és szívem újra él
Fivérem, Nap és nővérem, Hold
Most végre látlak és hallom hangotok
S megölelném az egész világot

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=QQ80Zj3Oqkc

Forrás ~ Internet


  URAM!

Engedd meg, hogy ma és mindig, mindenkinek csak
Örömet szerezhessek!
A nap minden órájában helyesen szólhassak!
Add meg nekem a szerető szív bölcsességét!

Segíts, hogy megtaláljam az utat mindenki szívéhez!
Segíts meglátnom az élet apró kedvességeit.
Hálás szívvel adjam és fogadjam őket.

Szeretni, szolgálni, taníts Uram!
Örömhírt szétvinni, küldj el Uram!
Sebeket kötözni, könnyeket törölni,
Igédet megélni segíts Uram!

Békét, bocsánatot adni, segíts,
Roskadót, szenvedőt bízni taníts!
Nevedet dicsérve, Igédet követve,
Áldásos életre vezess Uram!

Terheket hordozni segíts Uram,
Engedelmességgel áldj meg Uram!
hogy hálás életem, áldozatos szívem,
hogy dicsérő énekem, Tiéd legyen!

Jöjjetek testvérek, vár ránk Urunk!
Győzelmes életre eljuthatunk,
Ha néki szolgálunk,
Szeretetben járunk

Haragot bocsátunk teljes szívből,
Bocsánatban élni segíts,
Gyötrelmes önvádtól
Te szabadíts
Áldozatod vére mosson hófehérre
Lelkünk üdvére, ments meg Urunk! Amen.

Forrás ~ Internet


 IMA A BÉKÉÉRT

Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen nekünk
békét és nagyobb megértést teremteni a Földön,
minden olyan helyen, ahol viszály dúl.

Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen nekünk
feloldani azokat a gátlásokat, amelyek
elválasztanak bennünket egymástól.

Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen bennünket abban,
hogy felekezettől, etnikai hovatartozástól, vallástól,
 pártállástól függetlenül, békében elfogadjuk egymást.

Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen kitárni egymás felé
a szívünket, hogy befogadhassuk a másik ember igaz valóját.

 Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen fellebbenteni
a fátylat azokról az igazságokról, amelyek eddig rejtve voltak előttünk, 
 és amelyek segítenek felismerni igaz valóságunkat.

Kérem a Mindenhatót, hogy adjon nekünk erőt és bátorságot,
 hogy minden olyan helyen elmondhassuk ezt az imát,
 ahol békétlenkedés, viszálykodás tölti be a mindennapokat. Amen.

Forrás ~ Internet


Túrmezei Erzsébet ~ Ha nem teszek semmit

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

VIDEÓ