OKKAL VAGY...

Okkal vagy, aki vagy,
Gondos terv része vagy.
Egy kincs, egy külön alkotás,
Egyedi teremtmény, semmi más.

Okkal vagy, amilyen vagy,
Kezében hibátlan anyag.
Keze véghezvitte tervét,
Ő látta az anyaméh mélyét.

Két szülő, kiket ő szánt neked,
Szereted, vagy nem szereted,
ŐK is egyedi terve részei,
Rajtuk a Mester kézjegyei.

Tudja, fájdalmad súlya nagy,
Ő sír veled, mikor rád szakad.
De szíved alakul terhe alatt,
S az isteni jellem felé halad.

Okkal vagy, aki vagy,
Mestered alkotása vagy.
Szeretett, kedves teremtménye,
Hisz ő sem emberi elme szüleménye.
Russel Kelfer

 Tünde Scharlotte Takács idézetek

 A könny üzenete

A könny a szemünkben csillan meg,de mint hűs forrás vize,a lélekből fakad. A könny a lélekről beszél,üzenve a test szavaként.Könnyre fakad a lelkünk boldogsága,könnyben tör ki a lelkünk fájdalma Könnyezik szívünk gyásza, könny táncot jár szívünk öröme. A könnyben mi magunk vagyunk,mint egy vallomás,úgy dalol rólunk A szerelem édes kesernyés izét dudolván,a szeretet lágy dallamaként,a gyűlölet,a fájdalom harsónájaként.
Könnyeinkkel beszélünk,hírül adva a világnak a jóságunkat,de a gonoszságunkat is,örömünket és haragunkat is Minden kibuggyanó könnycseppjeinkben nagyon mi vagyunk,ezért soha nem szabad szégyellnünk könnyeinket A könnyeknek órási,ereje és hatalma van. Meglágyítja az acél szíveket,megpuhítja a kérges lelkeket. A durva szív dobbanásait megszelídít,i és a kegyetlenből irgalmat vált ki.
Könnyeinknek íze van,az élet tengerének sós íze.
Tünde Scharlotte Takács

Minden embernek jelentek valamit és ez által vagyok az aki vagyok

Igen van, aki úgy szeret, ahogy vagyok,és amilyen vagyok Nagyszájúan, szókimondóan, messzemenően provokatívan, vagy épp csendesen, visszahúzódóan.Lényeg,hogy éppen olyannak amilyen épp vagyok,akkor és ott abban a pillanatban.Jó szívű,édes Angyal,vagy undok,gonosz fekete lelkű démon. Hisz minden nap, minden ember, és minden körülmény mást vált ki lelkemből,vagy éppen robbant ki boldogságtól ujjongó szívemből,vagy fájdalomtól üvöltő szívem hangjaiból. Lehet,hogy éppen megnémít, lehet,hogy éppen dacossá tesz,lehet hogy éppen konokká,de lehet,hogy éppen nevető arccá akkor és ott .
Van, akinek a szexi csábítót,a szenvedélyes vágyat, míg másnak a csúnyát,undort jelentem Van akinek az idiótát, az őrültet, de van akinek az értelmet,a szépet jelentem én.
De igen és igen is minden embernek jelentek valamit és ez által vagyok valaki.
Tünde Scharlotte Takács

Az Angyalok a szívünk legcsodálatosabb lényei a lelkünk hitének csodái ők.Ők azok,kik elmesélik nekünk,hogy nem csak a látható, tapintható dolgok élnek életünk színterein,ha nem a láthatatlan,tapinthatatlan lények is velünk vannak lelkünk p
illanataiban élve.S ők kik kincsként őrzik lelkünk szépségét, s ők azok, kik védelmeznek bennünket a gonosztól,s kik végig kísérnek bennünket e földi utunkon,és várnak mi reánk a mennyországban,hogy vélünk táncra perdüljenek,az angyalok birodalmában
Tünde Scharlotte Takács

 Legerősebb kapocs, köztünk a lelkünk arany szálai,melyet senki álnok tettei nem tudnak már soha sem szét szakítani.Besározhatnak gonosz hadak sötét gondolatai,de Te már csak bennem hiszel és én csak Neked hiszek,suttogják lelkünk szerető ha
ngjai.Te vagy ki a mennyekbe repítesz,de ha kell a pokolban is velem vagy.Nem látlak és mégis arcod az,mi szemeim horizontján megpihen.Nem kell,hogy küzdjünk egymás létéért,hisz mit Isten egyesít azt emberi lény szét nem tépheti.Mindig érezlek...oly közel,hisz lelki társam vagy nékem az idők végtelen létében,szerető szívemben.Nem hallak,de mégis hallgatlak,hisz fülemben csilingelnek szerető szavaid dallamai.Te vagy az ki szent vagy nékem,örök nyomott hagyván lelkem éltében.Lényem része lettél Te,örök társamként kísérve engemet,a halhatatlan lelkünk fényében.
Tünde Scharlotte Takács


Tudjuk,tapasztaljuk mindnyájan az élet homokszemeinek pörgő táncában,hogy vannak,valós,szép és igaz gondolatok, és vannak hazugok, tévesek,bűntől szennyezettek,a fájdalom rabláncán tengődők. Amikor a szeretetre gondolunk,érzi szívünk a le
lkünket melengető fénysugárt,melynek hatására még a legsötétebb gondolatok is megvilágosodnak. Az életünk tomboló viharaiban felragyog a Nap,a sötét felhőket elosztatván.
Soha ne hagyjuk,hogy sötét,hazug,téves gondolataink megfertőzzenek bennünket és békés lényünk legmélyébe beivódván bemocskolják lelkünkben a szeretet tiszta fényét,megölvén szívünk létét.
Tünde Scharlotte Takács

A fantázia...szereti a csalóka reményeket...

Soha ne engedjük meg képzeletünk határtalan szárnyalásának,hogy csodálatos ruhába bújtassa ŐT az általunk szeretett személyt.... és hogy kiszínezve elevenítse fel az egyszer már átélt fájdalmai
nkat TŐLE,veszteségeinket, sértéseinket,megaláztatásunkat,mert a megszépített fantázia által újra életre keltjük TŐLE - de NEKI a régóta szunnyadó bosszúságunkat, haragunkat és minden gyűlöletes szenvedésünket...
Tünde Scharlotte Takács

 Sokszor megízleltem én hogy, az élet nem csupa rím, a való világ
nem csak fény.Tudom már,hogy sokszor mit oly szilárdnak hittem én,egy perc alatt darabjaira hullhat szét,mindaz ami stabilan áll egy múló pillanat alatt leomolhat.
Hát ezért megtanultam én,hogy ha nincs cél,miért érdemes előre lépni,ha nincs hit,mi előre visz,ha nincs remény,amivel erőm van lépni,minden a múltba vész és beleveszik a jelen szürke ködjébe,a jövő fekete felhőjébe.
Ezért Istenem nem kérek én többet tőled,csak adj nékem hitet,mi célom felé visz, megtalálván az életem értelmét.és adj nékem reményt a reménytelenség sötét poklában is,hogy meglássam én a fényt
Tünde Scharlotte Takács


Életünk során számolatlanul sok úton járunk és számtalan utat megteszünk, és ezek az utazások az életünk maguk.Hisz legyen bármilyen is utunk,akár kavicsos,vagy tán göröngyös,vagy virágmezőkkel tarkított,de útjaink azok,melyek mindig vezettek,s vezetni fognak valahova Az utak, melyeket járunk,és melyeket már elhagytunk,mind-mind bennünk maradnak,mélyen beleivódva gondolatainkba,szívünkbe zárván,lelkünk életében.Testünkben,lelkünkben gyökeret eresztvén táplálják az utak létünket,feltárván lényünket,megsokszorozván életünk pillanatait a végtelen lehetőségek pillanataival
Tünde Scharlotte Takács

 Hála imám Őrangyalomnak

Drága jó édes Angyalkám!
Hiszem,hogy te mindig velem vagy
Tudom,hogy létezel.
Érzem lelkemben élsz.
Földi otthonod az én szívem hajléka.
Lépteim vigyázod, te vagy ki azt, jó irányba tereled.
Életem pillanataira szerető,óvó áldásod adod.

Drága jó édes Angyalkám!
Köszönöm,hogy Te vagy, ki szívembe szeretet költöztetsz.
Köszönöm,hogy Te vagy, ki lelkem bársonyba öltözteted
Köszönöm,hogy Te vagy,az én örök létem társa.
Köszönöm,hogy Te vagy,az én életem védője.
Köszönöm,hogy Te vagy,ki velem vagy jóban - rosszban.
Köszönöm,hogy Te vagy,ki bajban vigyázz rám.
KÖSZÖNÖM HOGY TE VAGY!!!!

ezért HÁLA-IMÁM most hozzád szállt az Angyalok birodalmába.
Tünde Scharlotte Takács

Soha ne engedd azt, hogy bántsanak,szíveddel játszanak,lelkeden átgázoljanak.
Soha nem tűrheted,hogy porig alázzanak,átnézzenek rajtad,
emberszámba se vegyenek.
Hisz te sem vagy kevesebb,értéktelenebb ember mint más,és te sem vagy több, és értékesebb ember mint más.
Mindnyájan Isten gyermekei vagyunk...
Tünde Scharlotte Takács

A lélek túlélési alapja
Mindenkinek vannak gondolatai,s mindenkiben megvan az az egy gondolata,amellyel vigasztalódik,mikor az élet bántja és ezáltal hitét leli az eljövendő boldogságra Sem a világon,sem a Földön nincs több olyan csodálato
s gondolat a bajok,a fájdalmak túlélésére,a lélek arany köntösének megalkotására,a hit magasztos létének megélésére,mint az a szépséges és nemes gondolat tartalmi csodájának birtoklási képessége,hogy....AZ ÉLETNEK ÉRTELME VAN
Tünde Scharlotte Takács

A földi boldogsághoz kell nekünk

Mindig legyen értelme a minden napok pillanataiban a gondolatainknak,a tetteinknek
Mindig legyenek olyan történések,cselekedetek,amit szívvel - lélekkel teszünk és olyanok is,amelyeket szívvel - lélekkel k
épesek vagyunk befogadni és elfogadni.
Mindig legyen életünkben a szeretet a főszereplő,s a gyűlölködést messze kerüljük,hogy ő is elkerüljön bennünket
Mindig legyen hit a lelkünkben,hogy még a legnehezebb pillanatokban se hagyjon el bennünket a remény.
Mindig érezzük az élet szépségét, megannyi csodáját,hogy élni tudjunk,hogy boldogság hangja dobbanjon szívünkben.

A földi boldogsághoz nem kell más nekünk

Mint tiszta,őszinte,nemes lélek." Az EMBER"
Az ember önmaga és az önmaga lelkével,a szívében kialakított harmónia.,a magasztos gondolatainak világában.
Tünde Scharlotte Takács

 Tedd egyszerűbbé az életet,s meglásd lelked is könnyebbé válik

Mondd ki mi szívedet nyomja,mert ha elfojtod az érzéseidet börtönbe zárod a lelkedet,s te magad leszel a börtönőre.
Légy mindig őszinte, még akkor is ha olykor fájdalmas lelked létének Elsősorban önmagaddal szemben ne hazudj soha,hisz a szíved érzését becsapni úgysem tudod mihaszna képmutatással.
Ne titkold el az életed fekete felhőin
ek villámlását,lelked tomboló viharait,a szemedbe került porszemeket,légy mindig nyílt.
Ne zárd be szíved ablakát, lelkednek kapuját,légy mindig nyitott a boldogság mámorító örömére.
Légy bátor és merj szeretni,félelmeid,aggályaid eltemetni.

Hááát éld a lelked életét táncra perdülve az élet parkettjén a a szíved és a tested harmóniájának lágy énekében.
Tünde Scharlotte Takács

A szem üzenete

Oly egyszerű olvasni a szem üzenetében a lélek szavát, elmondja ő mindazt,mit szájnak elmondani oly bonyolult.
A szem tiszta csillogása,a lélek őszintesége.
A szem szikrázó ragyogása a lélek becsülete.
A szem üressége, a ki
égett lélek, a közömbösség szürke fátylában
A szem sötétsége a lélek háborúja,a fájdalom gyászruhájában.
A szem üzenete az egyetlen olyan hangja a léleknek,mely soha sem hazudik,mindig őszinte, maga az igazság létében.
Tünde Scharlotte Takács

Egy lépés
Egy lépés,csak egy lépés előre,de soha sem vissza,és soha nem egy helyben való toporgás az egész élet. Hát ne tétovázz és ne torpanj meg,s főleg ne állj meg,ha nem csak lépj bátran tovább,lépj határozottan előre.
Gyűjts energiát
a szép dolgokból,a szeretetből,a boldogságból,meríts erőt,az élet csodájából,mely te magad vagy.Mindig állj az élet minden viharában szilárdan, két lábbal e földi létben,ha el is sodor az élet szelete akkor is tudj minden körülmények közt felállni,hisz az erő te vagy,ne mástól várd a csodát.
A sorsod csak a tiéd, csak te vagy az aki képes előre lépni az életed pillanataiban, hisz a lépteidet önön magad vezéreled. Minden tőled függ csak és rajtad áll... a holnap, csak a te életed lépései.
Higgyél magadban...higgyél az Angyalok hitében,Istened lélek szavában,hisz angyalok dúdolják néked,ha egyedül nem megy, a mi énekünk mindig ott szól lelkedben,Istenünk igéiben:Te csak lépj előre...
Tünde Scharlotte Takács

A hit...
A hitünk Istene soha nem büntet,ő soha nem csap be bennünket. Az élet okozta csalódásainkban, a fájdalmainkban is, a hit az az erő,mely éltető magvaival hinté be lelkünket,ezáltal táplálván azt.Csak a hit képes a remény fényess
égével,lágyan körbe ölelni szívünket,hogy ez által éltesse annak dobbanását.A hit tud csak az iránytűje lenni életünknek,mikor lelkünk a kuszaságok poros útjainak végtelennek tűnő mezején szárnyal.

Csak a hite vesztett ember képes büntetni önmagát az életről, a Világegyetemről,az emberekről alkotott téveszméi pokoli bugyraiban. A hite vesztett földi halandó léleknek az önmaga által alkotott sanyarú gondolatai lesznek a teremtő erejűek a szívének egyre halkuló dobbanásában,a lelkének haldoklásában. Ő tehát megteremti saját nyomorúságát,itt e földi létben,a hittelen "hitű" életében.

Hogy birtokolni tudjuk-e a hit tudásának nemes ékkövét,csak rajtunk áll,mi döntünk,mi választunk
Tünde Scharlotte Takács

Ha valakinek sokszor megbocsájtod a neked fájdalmat okozó dolgait,akkor gyakorlatilag nem teszel mást,mint újabb hibák elkövetését engeded meg neki
Tünde Scharlotte Takács

Szeretet hullámhosszán
Minden ember szereti a maga útját járni.Szívesen elhagyja a járt utat a járatlanért,ilyenkor érzi igazán a felfedezés örömét Minden ember a szeretetre született e földi világba,és minden ember a szeretetért él e földi paradicsomban (Tünde Scharlotte Takács)
 

Hogyan lehetünk Önmagunk

„Ismerd meg önmagadat,és a lelked olyan mély gyökerekből fog táplálkozni,mint az öreg fák,s ezáltal oly erősen állsz,mint a fák,lelkedet megannyi színes kis virág fogja beborítani,illatukat hintvén szét a szeretet arany fényében”  
                    / Tünde Scharlotte Takács/

Először is meg kell ismernünk önmagunkat, időt kell szánnunk arra, hogy elmélkedjünk arról, kik is vagyunk valójában. Ki vagyok én? Ez az első és a legfontosabb kérdés,amelyet mindenkinek saját magának kell megválaszolnia. Mi vagyok én? Egy rakás sejt, némi csont, kevéske hús? Testbe burkolt szellem vagyok? Véletlenül vagyok itt, mert az anyukám megismerte az apukámat és megszülettem? Vagy pedig évezredekkel ezelőtt kigondoltak, ahogyan Jung mondaná, és valaminek a jelképe vagyok? Vagyis önmagunk feltárásához az első lépések annak a tudásnak a megszerzése hogy mi…. és…. ki vagyok én……honnan jövők….és hova…megyek én… Következő lépésként ismerjük meg értékeinket,de soha ne törekedjünk olyan balgaságokra,hogy egy adott kategória képébe akarjuk magunkat beilleszteni,netán beerőszakolni. Hisz mik is a kategóriák…. sablonok, formák alakzatainak a halmazai,melyek képként -  önképként jelennek meg. Csak hogy ezek a képek mint pl.egy ilyen kategória:”hogy én mindig boldog vagyok” vagy akár „én mindig depressziós vagyok” vagy „én ügyesen tudok sütni”,vagy „én nem tudok füvet nyírni”csak pillanatnyi képeink,kategóriáink,melyek nem vetíthetők vissza a gyökereinkbe,de nem vetíthetők ki a jövőnkbe sem!!!! Minél jobban megismerjük értékeinket,annál biztosabban tudjuk felismerni magunkban a tehetséget is. Soha ne felejtsük,a mi értékeink vagyunk mi magunk,a mi tehetségeink csak is a miénk. Soha ne mérjük magunkat más emberek értékeihez és tehetségéhez. Minden embernek az élete során vannak jó és „rossz” értékei! Vannak tehetségei és vannak dolgok amikben tehetségtelen! Egyszerűen ismerd el,hogy ezek benned is benned vannak,használd az értékeidet,tehetségeidet, ÖNMAGADAT, de soha ne tagadd meg ÖNMAGADAT,hogy vannak értékeid és nem tehetségeid, pl ma pocsék a kedvem,vagy nem tudok teniszezni stb…ÖNMAGADAT vállalva válsz ÖNMAGADDÁ

Ma a világ válságban van, tele nehézségekkel, s ezáltal lelkünk is sokszor sodródik árnyékos oldalra. Üldöz minket a magány, amelytől nap mint nap szenvedünk. Bár nagyvárosban élünk, bár szinte mindig emberek vesznek körül, mégis magányosak vagyunk – társas magány -  sokszor érezzük úgy, hogy nincs, akivel megoszthatnánk egy álmunkat, egy verset, panaszunkat vagy fájdalmunkat, könnyeinket. Erre mit csinálunk.. inkább el szeretnénk rejteni könnyeinket. Ki meri ma a  könnyeit, mások előtt vállalni azt, hogy egy zenemű hallgatásakor, vagy egy barát haláláról értesülve sírva fakadt. Ezért el szeretnénk rejteni érzelmeinket, eltitkolni dicséretünket és ellenvetésünket, eltitkolni könnyeinket, és így egyre jobban bezárkózunk saját börtönünkbe.


Nem a holttestekkel teli temetők a legrosszabb temetők, hanem a szívünk mélyén nyugvó álmaink temetői; a félresikerült dolgaink, a meghiúsult terveink, az el nem ért eredményeink, a létre nem jött kapcsolataink, a soha meg nem valósított álmok, a meg nem írt könyvek, a vers, amely elillant előlünk, a kép, amelyet nem festettünk meg. Ezek a belső kudarcaink, ez a sírokkal teli belső temetőnk.
Megújult életerőre van szükségünk, amely derűlátóvá tesz az élet viharaival szemben, és nemcsak arra késztet, hogy belefogjunk valamibe, hanem arra is, hogy be is fejezzük,  ide-oda rohangálunk étel után, ruha után, lakás után, pénz után,  egész nap a testünk jólétével foglalkozunk, miközben teljesen elfeledkezünk a lelkünkről, benső lényünkről.


Pedig  az „én” képes kapcsolatot teremteni a „te”-vel, és ahol van „én” és „te”, ott megszületik a „mi” is, a közös és nagyszerű „mi”. Megszületik a „mi”, amely egy csodálatos virág szirmaihoz hasonlóan különálló részekből áll, de mégis egy közös mag körül egyesülnek, mint ahogy a szirmok is egyesülnek a virág közepében

 

 

"Minden csoda a tiéd lehet, a legmerészebb álmaidat is megépítheted, de lassan. Téglánként. Minden tégla lerakásához türelem kell, kitartó szorgalom, s főleg hit, hogy ebből végül ház lesz. Minden egyes téglánál látni kell a házat! Ez a hit."
(Müller Péter)

Kő vagy! Heversz milliók között... Létezésed jelentéktelen, szél fúj, víz mos, nap tűz, s te változol. Olyan vagy, mint a többi, s mégsem hasonlítasz. Erők alakítanak. Rajtad múlik, mennyire... Erős leszel vagy víz mos el? Sorsod tiéd. Kavics vagy gyémánt leszel?!

A könny üzenete

A könny a szemünkben csillan meg,de mint hűs forrás vize,a lélekből fakad. A könny a lélekről beszél,üzenve a test szavaként.Könnyre fakad a lelkünk boldogsága,könnyben tör ki a lelkünk fájdalma Könnyezik szívünk gyásza, könny táncot jár szívünk öröme. A könnyben mi magunk vagyunk,mint egy vallomás,úgy dalol rólunk A szerelem édes kesernyés izét dudolván,a szeretet lágy dallamaként,a gyűlölet,a fájdalom harsónájaként.
Könnyeinkkel beszélünk,hírül adva a világnak a jóságunkat,de a gonoszságunkat is,örömünket és haragunkat is Minden kibuggyanó könnycseppjeinkben nagyon mi vagyunk,ezért soha nem szabad szégyellnünk könnyeinket A könnyeknek órási,ereje és hatalma van. Meglágyítja az acél szíveket,megpuhítja a kérges lelkeket. A durva szív dobbanásait megszelídít,i és a kegyetlenből irgalmat vált ki.
Könnyeinknek íze van,az élet tengerének sós íze.
Tünde Scharlotte Takács

Gárdonyi Géza ~ Zsoltárok

Boldog ember ki az Isten útját járja,
láthatatlan angyal az utazó társa,
kő között se botlik, homályba se téved,
az ilyen embernek a halál is élet.

Boldogtalan ember, ki nem néz az égre,
széltől fújt ballangó az élete képe:
virágos mezőn is akadékot talál,
az ilyen embernek az élet is halál.

 

A HIT EREJE

,,A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat" (Péld 17:22).
Mit tudhatunk meg ebből a bibliaszövegből a gondolkodás és a fizikai állapot kapcsolatáról?

Egy haldokló kisgyereket a tanára meglátogatott a kórházban, és házi feladatot is adott neki. ,,Nézd csak, Miki - mondta -, itt az igéket és a határozókat kell gyakorolni. Próbáld meg helyesen kitölteni a lapot!" Közben a tanár azon tépelődött, mennyire hiábavaló is volt ezt mondani, hiszen a gyerek egészen letörtnek, fásultnak látszott, mint aki már beletörődött abba, hogy meg fog halni. Ezek után azonban feltűnő fordulat állt be a kisfiú életében. Azelőtt egyáltalán nem voltak jó kilátásai, nem számítottak a felépülésére, ekkor mégis javulni kezdett az állapota. Tudakolták, mi történt, miért érzi jobban magát azóta, hogy iskolai feladatot kapott. A kisfiú azt felelte: ,,Egy haldoklótól biztosan senki nem kérné, hogy tanulja meg az igéket és a határozókat, nem igaz?" Jól tudjuk, milyen szoros a kapcsolat gondolataink és testünk között.

Az Istenbe, szeretetébe és jóságába vetett hit éppen itt jelenthet olyan sokat. Mennyivel könnyebb nyugodtabban élni, kevésbé szenvedni a stressztől, ha tudjuk, hogy Isten valóban szeret és törődik velünk!
Szerte a világon végzett vizsgálatok alátámasztják, hogy a hit egyértelműen kedvezően hat egészségünkre: az Istenben hívők általában tovább élnek, kevésbé gyötri őket a depresszió, és érzelmileg könnyebben fel tudják dolgozni a tragikus eseményeket.
Világos, hogy Isten természetfeletti hatalma, csodája is eredményezhet gyógyulást az életünkben, de nemcsak erről lehet szó.
A hitből fakadó békesség, biztonságérzet és remény kétségkívül képes olyan belső hozzáállást kialakítani a hívőkben, ami az egészségi állapotukra is hat. A vidám szív valóban lehet olyan, mint az orvosság, sőt még jobb, hiszen a gyógyszereknek általában ártalmas mellékhatásai is vannak.

Mit mond Jézus Mt 6:27-34 verseiben? Hogyan alkalmazhatjuk szavait mindarra, ami jelenleg aggodalommal tölt el, megijeszt?
Jelenthet bármi is megoldhatatlanul nagy feladatot az Úr számára?
Megeshet, hogy a félelem szorításában elfeledkezünk Isten hatalmáról?
Kívül eshetne bárki szerető gondoskodásának hatókörén?
Hogyan tanulhatjuk meg félelmeinket is letenni az Úr kezébe, és tapasztalni az általa megígért békességet?

A szeretet titka

Ha nincs bennünk tisztelet, akkor nem vagyunk képesek szeretni...
Ha nem tisztelünk másokat, akkor nem vagyunk képesek szeretni magunkat sem, és ha nem szeretjük magunkat, akkor nehéz szeretni másokat.
Ahhoz, hogy megszeressünk valakit vagy valamit, először tisztelnünk kell.
És mindenekelőtt magunkat kell tisztelnünk.
Meg kell tanulnunk elfogadni, értékelni magunkat, függetlenül attól, hogy mások mit mondanak rólunk.
Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a Földön.
Valamennyien egyediek vagyunk.
Soha nem volt még senki éppen olyan, mint Te, és soha nem is lesz még egyszer.
Mindenki felbecsülhetetlenül értékes, akármilyen színű a bőre, akármilyen a vallása, legyen gazdag vagy szegény, érdemes tisztelni.
Mindenkinek joga van élni.
Sok ember úgy viselkedik másokkal, mintha az egy jelentéktelen senki lenne. Pedig mindannyian egy Teremtőtől származunk, egyforma lények vagyunk. Az egyike a legnagyobb hibáknak, amelyet az életben elkövethetünk, az, hogy túlságosan lebecsüljük egyes emberek erejét.
Mindenki meg tudja változtatni a világot, és mindenki a maga módján ezt meg is teszi. Amikor tiszteljük egy ember igazi értékeit, akkor elkezdünk másként viselkedni vele.
Amikor valaki értékeli és megérti saját értékeit, akkor kezdi majd értékelni és megérteni mások értékeit is. Akkor kezdi majd tisztelni a másik embert. És ha már tiszteli, akkor képes lesz szeretni is.
( Adam Jackson )

Pilinszky János ~ Milyen az élet szeretet nélkül?

Szeretet nélkül:
a kötelesség - bosszantó,
a felelősség - kíméletlen,
a jog, a törvény - kegyetlen,
az igazság - kritikus,
a nevelés - ellentmondó,
az okosság - furfangos, ravasz,
a szívesség - képmutató,
a rend - kicsinyes,
a szakértelem - okvetetlenkedő,
a hatalom - erőszakoskodó,
a becsületesség - gőgös,
a gazdag - fukar,
a hit rajongás.
Az élet szeretet nélkül értelmetlen.

 

A szeretet

Amikor a szeretet int felétek, kövessétek őt,
Jóllehet minden útja nehéz és meredek.
És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat,
Jóllehet a belsejében rejlő kardok sebet ejthetnek rajtatok.
És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának,
Jóllehet hangja összetörheti álmaitokat, miként az északi szél pusztává sepri a kertet.

Mert amiként a szeretet koronával ékesít, azonképpen fog keresztre feszíteni is. Amiként növekedésteket segíti elő, azonképpen nyeseget is.
Amiként felszárnyal magasságotokba, és megsimogatja leggyengébb ágaitokat,
Azonképpen száll le gyökereitekhez is, és megrendíti őket a földhöz való kapaszkodásban.
Mint a gabona kalászait, úgy gyűjt be benneteket magának.
Kicsépel benneteket, hogy mezítelenné váljatok.
Megrostál benneteket, hogy megszabadítson a pelyvától.
Fehérre őröl benneteket.
Megkeleszt benneteket, míg képlékennyé nem lesztek;
És azután szent tüzére vet benneteket, hogy szent kenyérré legyetek Isten szent lakomáján.

Ezt teszi véletek a szeretet, hogy megismerjétek szívetek titkait, s e tudás által az Élet szívének egy darabjává váljatok.

Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,
Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérűjéről
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.

A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Amikor szerettek, ne mondjátok: "Isten a szívemben lakik"; mondjátok azt: "Isten szívében lakom".
És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.

A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.
De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok:
Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakában zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.
Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;
És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok.
Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért, mely szeretetre virrad;
Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;
Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;
S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok őt dicsérje.

Kahlil Gibran

LÉGY ÖNMAGAD

Légy magad, légy önmagad!
Küldöz a szó, hív a hang.
Légy magad, légy önmagad!
Bátran bontsd ki szárnyadat.
Légy magad, légy önmagad!
Tűzd ki, küzdd ki sorsodat.
Légy magad, légy önmagad!
Se szebb díj, se nagyobb rang.
Légy magad, légy önmagad!
Égj, lobogj, szórj lángokat.
Légy önmagad!

Bodosi György

 

 

" A szeretet-hordozó ember mindig gazdagítja a világot. Akkor is ha magányban él.
Bizonyos, hogy lelkének kisugárzásai megtalálják azokat az "antennákat", amelyek erre a hullámhosszra vannak állítva."
Otto Gillen

"Kívánom neked a csend szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség rejtelmét, a
láng hatalmát, a víz és a föld higgadt erejét, a levegő édességét és a szeretetet,
mely ott található minden dolgok gyökerében. Az élet csodáját kívánom neked."
Pam Brown

"Az apró kérész mindössze egyetlen napig él. Egyetlen napig. Mégsem sajnáljuk érte, hiszen ezen a napon csak annak él, amit szeret. Szárnyra kap, a szélre bízza magát, játszik, élvezi röpke élete minden pillanatát. Úgy él, mintha nem lenne más nap, hiszen számára nincs más nap. Talán tanulhatnánk tőle. Képzeld csak el, ha úgy élnénk minden nap, ahogy ő éli egyetlen napját! Micsoda élet lenne!"

Szeretetről - gondolatok

„Szeretni jó: mert a szeretet nehéz. Szeretet ember és ember közt: talán a legnehezebb feladatunk, a végső, legnagyobb próbatétel, vizsga, munka, amelyre minden más munka csak előkészület.”
/Rilke/

„A szeretet olyan szentség, melyet térdepelve kell befogadnunk.”
/Wilde/

"A legkiválóbb is tartson nyitva egy ajtót a barátságnak, a segítség fog belépni rajta.”
/Grancián/

„Az emberi élet szebb és teljesebb azáltal, hogy a különböző temperamentumok kiegészítik egymást, és hatással vannak egymásra.”
/Ole Hallesby/

„A szeretet értéke nem csak abban van, amit ad, hanem abban is, ahogyan adja.”
/Dr. Sarkadi Nagy Pál/

„A világ összes anyagai között a szeretetnek van legerősebb kötőképessége és a legnagyobb teherbíró ereje.”
/Spurgeon/

 Párbeszéd a szeretetről

- Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? - kérdeztem egyszer anyát.
- Magról vetik - nevetett rám.
- És honnan szerzik hozzá a magot?
- Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában, minden ölelésben.
- Öntözni nem is kell?
- Dehogynem. Jó szóval.
- Nem könnyel?
- Ments ég. A könny sós, és a só kimarja a kis szeretpalánta hajtásait.
- Hát palántázni kell a szeretetet?
- Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha nem terem szeretet, kihűl a föld.
- Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt semmi se?
- Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkodom.
- Elsősorban mi hát a szeretet?
- Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed.
- És mi a szeretet másodsorban?
- Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet a válladra rakott.
- Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem.
- Az élet már ilyen. A mohamedán szőnyegszövők, ha elvétik a mintát, meg sem kísérlik kijavítani a hibát, mert tudják, hogy csak Allah tökéletes.
- Mégis érdemes szeretni?
- Csak azt érdemes.

(Részlet, Kun Erzsébet: Családmesék - A szeretet c. kötetből)

Aranyosi Ervin ~ Adj hálát

Adj hálát reggel az ébredő világnak,

- örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.
 

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle ?
 

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!
 

S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz, ennyit megérdemel.
 

Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
- jó érzésed csak fokozódni fog -
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot.

 

"Úgy élj, hogy visszanézhess.
Ne haraggal, hanem örömmel forgathasd át emlékeidet, visszafelé. 

Nehogy sajnálkoznod kelljen…
Okosan élj. De főleg: szépen.

 Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében, hanem szellemeikben.
Ahogy a vonuló vadak hagynak nyomot maguk után, úgy hagyj te is. 

Hogy rád találjanak, ha keresnek. 

Hogy rád találhasson, aki keres. 

Hogy ne felejtsék el a vonulásodat.
Jeleket hagyj a világban, téged jelzőket. 

Gondolatokat, amelyek rád mutatnak. 

Emlékeket, bármilyen, csak markáns legyen.
… akkor jól éltél. Akkor éltél helyesen.
Úgy élj, olyan megfontoltan, okosan és szépen, 

hogy még az elmúlás fájdalmát is eltakarja a jóleső emlékek felizzó melege.
Úgy élj!"
Hankiss János

"Mindenki kétféle beállítottságú lehet az élete során: vagy épít, vagy ültet. 

Az építőknek akár évekbe is beletelhet, mire elvégzik a feladatukat, de idővel befejezik, amin dolgoznak. Ekkor megállnak, és a saját maguk által épített falak rabjaivá válnak. Az építkezés befejeztével az élet elveszti értelmét. Akik ültetnek, olykor viharokkal küzdenek és az évszakokkal, és csak ritkán pihennek. A kert azonban, az épülettel ellentétben, soha nem áll meg a növekedésben. Azzal pedig, hogy állandó figyelmet követel, egy nagy kalanddá teszi a kertész életét."
Paulo Coelho

“Céljaink adnak értelmet a reggeli felkelésnek, ezek hajtanak egész nap. 

A célok felszínre hozzák a mélyben rejlő értékeket.”
Harvey Mackay

“Ezt a gazdasági válságot használd ki önfejlesztésre! 

A tömeg a körülmények áldozatának vallja magát, és bezárkózik, ám a rendkívüli emberek ebben a befelé forduló világban is nyitottak és aktívak maradnak. 

Mindkét magatartás szabadon választott. 

Ne hagyd, hogy a tömeg megfertőzzön, te foglald el magad gondolkodással,

 problémamegoldással, és biztos a siker!”
Steve Siebold

“Bármin átverekszem magam, az átmeneti fájdalom és kényelmetlenség nem rettent meg, amíg úgy látom, hogy ezzel a tapasztalattal is több leszek.”
Diana Nyad

“Azok alkottak igazán nagyot, akik hittek abban, hogy belső erejük diadalmaskodik a külső körülményeken.”
Bruce Barton

“A kihívások érdekessé, leküzdésük tartalmassá teszi az életet.”
Joshua J. Marine

“Nem az a legerősebb tölgy, amelyik védve van a viharoktól és a napsugártól, hanem az, amelyik magában áll, egyedül küzd létéért a szélnek, esőnek, perzselő napnak kitéve.”
Napoleon Hill

 "Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak."
(Gyökössy Endre)

"A boldogság jutalomként adatik meg neked az alkotó munka után. És a boldogság feltétele a küzdelem, a kényszer és a kitartás."
(Antoine de Saint-Exupéry)

 

 Költők és versek társaságában

Birtalan Ferenc ~ Míg megnövök

Engem ne emeljen a magasba senki,
ha nem tud addig tartani,
míg tényleg megnövök.
Guggoljon ide mellém,
ki nem csak hallani,
de érteni akar,
hogy közel legyen a szívdobogásunk.

 Várnai Zseni  ~ Virágos ág...

Virágos ág az az asszony élete,
tavasszal könnyű szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.

Termése érik, pirul, gömbölyül,
pillék és méhek zsongják őt körül,
szellő ringatja, eső öntözi,
s a nap tüzén csillognak könnyei.

Ha jön az ősz, gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad esők verdesik,
reszket, amikor tépázza a szél,
de nedvei forrók, akár a vér.

S mikor csillogó fátylat sző a hó,
s belepi őt e puha takaró,
már újra szép, és arról álmodik,
hogy tavaszra tündérré változik.

S az lesz belőle, tündér csakugyan,
ezernyi szép, feslő virága van,
ő bennük éli újra tavaszát,
s nyáron a nap deleje hatja át.

Így ringatja a változó idő,
a mag, ha pattan, az is újra ő,
kikél a földből, húzza őt a fény,
újjászüli az örök televény.

S ha teste már csak tűzre lenne jó,
olyan öreg, száraz és korhadó...
ifjú fákban tovább él lényege...
gyümölcsös ág az asszony élete... 

 Várnai Zseni ~ Öreg nő sóhajt

Csak addig fájt, amíg harcoltam érte,
amíg a lelkem égőn rátapadt,
s egy reggelen rájöttem, hogy hiába:
az ifjúság már tőlem elszaladt.

Lemostam minden kendőzést magamról,
hajamat sem festettem újra már,
mint vert vezér, a fegyverem leraktam,
s olyan vagyok most, mint egy téli táj.

Mint a felhőkbe nyúló hegytetőkön,
fejemen, ím, örökös hó ragyog,
így hordozom ezüstös koronámat,
és hófehéren újra szép vagyok.

E szépség más, mint volt az ifjúságé,
nincs benne tűz, és nincsen küzdelem,
magas hegycsúcsra nem csap lenti lárma,
és ez a szépség nem lesz hűtelen.

Olvasgatok, sétálok, eltűnődöm
az életen, mely szép és változó,
hullámok jönnek, mennek, elsimulnak,
így hömpölyög a nagy és mély folyó.

Lassúdan járok, fűszálat se sértsek,
mert minden élet mérhetetlen kincs,
napnyugtát, holdat, csillagokat nézek,
ó, mennyi nagyság, s vége soha sincs!

 

Füle Lajos
Aki Krisztusban szeret

A szeretet... az erőfeszítés is!
Hisz néha sziklát emel, ki szeret:
Viselni társat, testvért, gyereket
Emberfeletti vállalkozás, mégis
Ki KRISZTUS-é és KRISZTUSBAN szeret,
Erős: kimozdít sziklát,
- hegyeket!
 

 

Pilinszky János ~ Hétköznapok

Hétköznap és ünnep: kölcsönös megtermékenyítői egymásnak.
Az egyik nemcsak mértéke a másiknak, de emelője is.
Ha az ünnepben életünk végső értelme, állomása tűnik fel, - a hétköznapok hosszú sorát útnak kell tekintenünk, mely "életre vagy pusztulásra" vezet.
A hétköznapok sora, ez a szürke vonal, semmivel se kevesebb hát az ünnepnapok kivilágított állomásainál. Nem is az a fontos, hogy köves ez az út, hanem hogy hová visz? Az önzés tévelygéseibe, vagy az áldozat egyenes útján a megígért boldogságra?
Szürkesége a hétköznapoknak: talán legméltóbb színe az igazi áldozatnak. Az út pora a vándorok palástja.
Isten a legszürkébbért adja majd a legszebb ünneplőt cserébe.
Porból vagyunk és porrá leszünk. De mindaz, ami por belőlünk, porrá omlik a hétköznapok áldozatosan szürke munkájában, hogy egyedül az maradjon belőlünk fenn, ami már nem por többé, hanem világosság. Persze, mindez csak hasonlat, tétova tapogatózás a munka isteni rendeltetésének jelenléte, szerepe körül. Bizonytalan megsejtése annak, hogyan lehet a teherből áldozat, s az. áldozatból szabadság és öröm utoljára.
Legmeggyőzőbben maga a valóság bizonyítja, az élet ezer és ezer példája, hogy a legszürkébb áldozatban, munkásságban eltöltött élet termi a legízesebb és leggyengédebb gyümölcsöt. A hétköznap olyan elemi iskolája Istennek, melyben a legmagasabb tudást tanítják.
Mikor hát látszólag legjelentéktelenebb munkánknak engedelmeskedünk, jó tudnunk, hogy annak - sőt éppen annak - maga Isten a gazdája.
A "nagy feladatoknak" sokszor mi magunk vagyunk a megrendelői. De a kicsiny, szürke, terhes gondok - minden bizonnyal Istentől valók.
Teljesítésük hasonló az imádsághoz, s minden körülmények közt Isten szolgálatát jelenti. S az érte járó fizetség is éppoly észrevétlen és csendes, mint magának Istennek a jelenléte. Éppoly észrevétlen, de éppoly bizonyos is.
Új Ember, 1966. január 9.

 

JANUÁR 22. – A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA

Kölcsey Ferenc ~ Himnusz

 
A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad,
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában.
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart,
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!

(1823)

Költők és versek társaságában

Nemes Nagy Ágnes
Magas hegyekre áhitok
Magas hegyekre áhitok
hol megfejtődik száz titok,
hol nincsen bűn és nincs piszok,
csak fényes ég és nárciszok.

Reményik Sándor:
A gondolat szabad

Bilincs a kézen, az ajkon lakat,
De felhők felett, de vizek alatt
Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat!

Legyen tanyám kietlen szirtorom
Vagy börtönöm pokolmély vártorony,
Én amit akarok, azt gondolom!

Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép:
Repülni! Dús képzeletem, ne félj,
Nem gátol ebben zsarnoki szeszély.

Repülj képzelmem, csillagokig szállj,
Az Isteneknek lángitalt kínálj!
Durva őrszem rád nem rivallhat: ,,állj!''

Repülj, semmi se szegje kedvedet,
Repülj, szakítsd magadra az eget,
Építs, vagy ronts; neked minden lehet!

Repülj, oltsd ki a földi lángokat
És népesíts be új világokat,
Nincs porkoláb, aki meglátogat!

Öltözz hulló csillagok ezüstjébe,
Köd oszlopába, áldozat füstjébe,
Rögbe nem botolsz és nem lépsz tüskébe!

Te tövistelen téped a virágot
S nyomodba kémek serge meddőn hágott,
Műhelyedben, Mester - téged ki látott?

Fölötted nincs Cézár, nincs Imperátor,
Se rongy tömeg, babért tépdesni bátor,
S nincs, aki Téged bekerít, határol.

Szabad vagy, mint űrben a fénysugár,
Szabad, mint a morajló tengerár,
S csak öntörvényed s korlát, határ.

Élet, Halál: minden beléd merül,
És bíróul fölötted ki sem ül,
Csak aki lát - az Isten egyedül. 

 Tóth Árpád

BE FURCSÁT ÁLMODTAM...

Be furcsát álmodtam az éjjel,
Hahó, hahó,
Lefutok kacagva a lejtőn,
Ma csupa zengés a szivem,
Ma kínom távol ormán rajt pihen
Halk, puha hó.

Nézd, hó esett az éjjel,
Hűs és szelíd, mint álombeli bú.
De dalolnak a fák,
Aranyszínü láng
Fodrozza a felhőt,
S a hegyi ösvény vadrózsa-szagú.

Lefutok kacagva a lejtőn,
Hahó, hahó -
Odalent csendben megpihenek,
Messze merengnek a nyitott szemek,
S szívemben csendesen
Szitál a hó.

Reményik Sándor ~ Hallgat

Hallgat.
Hallgat néha hosszú órákon át.
Akár a kő.
Akár a fa.
Akár a hó.
Akár a hóvirág.
Hallgat.
Én e hallgatás irigye vagyok.
Bár nyugtalanít ez a hallgatás
Néha.
Mert hátha befelenőtt panaszok,
Megkövült jajok, elhalt sóhajok,
Fínom kéreggel fedezett sebek,
Alig kinyílt apró virágfejek,
Szorongó, örök, nagy-nagy aggodalmak
Lappanganak kő, fa, hó, hallgatás alatt.
Én azt hiszem, hogy ismerem.
És mégsem ismerem.
És ma sem tudom, miért hallgatag.
Csak e hallgatás irígye vagyok.
Fecsegésben szétszórom magamat,
Azután szégyelem
Jaj, nagyon szégyelem,
Mindíg, amikor szemben ül velem,
Hogy szóltam, szóltam, szólnivaló nélkül,
Aprópénzként elszórtam magamat.
Ő ült, és hallgatott,
S mint foghatatlan súlyt
Éreztem lelkében az aranyat.

Kisfaludy Károly
A legszebb gyöngy

Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb értéke,
Minden földi boldogságnak
Kútfeje s legszebb éke;

Melynek remegő tükrében
A szív magát képzeli,
S adóvevő örömében
Fájdalmait öleli.

De a nagy világ zajában
Az csak ritkán láttatik,
A romlott szív birtokában
Soha nem találtatik.

Csak szelíd s jó embereknél
Fakad égi forrása,
Érzékeny s meleg szíveknél
Tenyészik szent áldása.

Mely jó isten adománya
Ez a ritka drága kincs?
Mely szent érzet alkotmánya
Hogy el földön mássa nincs?

Egykor szívem nagy ínségét
Barátomnak beszéltem,
S érettem hullatott könnyét
E szép gyöngynek ítéltem.
A legszebb gyöngy.

 

 Áldás szálljon rátok gazdagon és bőven.
Ne felejtsd, jó népem: a haladás titka,
Ma is, ezután is: imádság és munka.

Küzdj, és bízva bízzál, szükség az imádság,
Emberé a munka, Istené az áldás.

Mezőn kalász nőjön, réten fű zöldüljön,
Munkában a nóta vidáman csendüljön.

Miben szűkölködünk? - ami még meg nincsen,
A beállott Újévben adja meg az Isten.

Ez a kívánságunk, ami még úgy kéne,
Megértést és békét a népek szívébe.

Hogy keresztény néped megtérjen és éljen,
Sok szenvedés után boldog időt érjen.

Adjon az Úristen ez újévben víg kacagást, csengőt,
Adjon Isten mindnyájunknak Boldog Újesztendőt!

BÍZD ÚJRA ÉLETED KRISZTUSRA!

 

 Házi áldás

Áldd meg otthonunkat, Uram,
Töltsd meg szereteteddel
és jelenléteddel.

Kérünk jöjj el, és maradj velünk
a falak között -
lakj a lelkünkben, és segíts az
otthonunkat olyan hellyé alakítani,
ahol egymást táplálni tudjuk és
segíteni a növekedésben.

Uram, támogasd erőfeszítéseinket,
hogy a meleg és biztonságot adó
menedékké alakítsuk otthonunkat,
ahol az energiánkat megújíthatjuk,
és felfrissíthetjük lelkünket.

Segíts olyan menedékké alakítani,
ahol az aggodalmak feloldódnak,
a mosolyt megosztjuk,
szabadon és nagylelkűen megosztjuk
a szeretetet.

Uram, a mi otthonunkat alakítsd olyan
szentéllyé, ahol érezzük jelenlétedet
És ahol befogadjuk szeretetedet.
Ámen.

 

 ,,Kérem Uramat, adja meg, hogy szívéből szívembe nagy folyó fakadjon, sötét éjszakában pislákoló hitemből sok-sok gyertyaláng szülessen, és bármilyen maszatos arcban, elesett lényben is gyermekeim Őrá találjanak. Adja meg, hogy az élethez hajolva, a kicsiket gyámolítva, a gyengék hibáit eltűrve, a kereszt alatt görnyedezve, mosolyogva újrakezdve mindig-mindig Istent szolgáljam én is és a gyermekeim is." 

 Böjte Csaba

,,Egy-egy pusziban, szelíd hátba veregetésben, a gyümölcs ízzel megkent kenyér jóságos átnyújtásában, és a vízbe vetett, nagy sikolyokba torkolló bukfencekben benne van az Élet iránti őszinte, tiszta hódolatom, és örvendek, mert a sokszor csontomba vágó, majd' két évtizedes munkám gyümölcseiben, felnövekedett gyermekeimben viszontláthatom ugyanezt a tiszteletet az Élet iránt."

Böjte Csaba

 "Isten minden gonoszság ellenére bízik az emberiségben. Szovátán, az égő ház előtt, ami másoknak szeretetből építettünk, csak azt tudtam mondani, hogy Isten adta, Isten elvette, legyen áldott az ő szent neve. És azt mondtam, hogy arról az útról, amit Krisztus mutatott nekem, nem fogok letérni. Még akkor se, ha körülöttem a fél világ leég, még akkor sem, ha az emberek egymás nyakának esnek, és egyebet se fogok látni, mint bűnt és nyomorúságot. Én akkor is hinni akarok Krisztusban, és a szeretet végső győzelmében, mert ennél szebb dolog nincs ezen a földön.
A gyűlölködés, az ellenségeskedés, a harag - mind-mind teher. Aki gyűlöletben él, az olyan, mintha egy méretes csomagot cipelne, és úgy akarna feljutni a hegy tetejére. Aki ellenségeskedik, aki a másikban csak a rosszat látja, annak az élete pokol. Én úgy szeretnék élni, ahogy Jézus élt. Jézus szabadon élt, szeretetben, jót tett mindenkivel. Jó dolog Jézus útján járni."

 "Úgy gondolom, hogy az általam kimondott igazságok felszabadítják az embert. Valahogy az lenne jó, hogy az igazságokon legyen a fény, s ne szájon, amely kimondja. A szeretet üzenetének hordozója szeretnék lenni, a fény maga Krisztus." 

Böjte Csaba

OKKAL VAGY...
 

Okkal vagy, aki vagy,
Gondos terv része vagy.
Egy kincs, egy külön alkotás,
Egyedi teremtmény, semmi más.

Okkal vagy, amilyen vagy,
Kezében hibátlan anyag.
Keze véghezvitte tervét,
Ő látta az anyaméh mélyét.

Két szülő, kiket ő szánt neked,
Szereted, vagy nem szereted,
ŐK is egyedi terve részei,
Rajtuk a Mester kézjegyei.

Tudja, fájdalmad súlya nagy,
Ő sír veled, mikor rád szakad.
De szíved alakul terhe alatt,
S az isteni jellem felé halad.

Okkal vagy, aki vagy,
Mestered alkotása vagy.
Szeretett, kedves teremtménye,
Hisz ő sem emberi elme szüleménye. 

Russel Kelfer

A csend

“Uram, állíts szájam elé őrséget és ajkam kapujához rendelj védelmet…” Zsoltárok 140,3

A hallgatás szelídség,

Amikor nem szólsz, ha bántanak,

Amikor nem keresed a magad igazát,

Amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,

A hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

Amikor nem feded fel testvéreid hibáit;

Amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,

Amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

A hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

Amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,

Amikor nem keresel emberi vigaszt,

Amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy “a mag” kicsírázzék,

A hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,

Amikor nincs versengés, mikor belátod, hogy a másik jobb nálad,

Amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,

Amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,

Amikor cselekedeteidet félreértik,

Amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

A hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

Amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,

Amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,

Amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert elegendő neked, hogy az Úr megért, A hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

Amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: “Miért?”,

A hallgatás imádat. “Jézus hallgatott.” (Mt 26,63)