“Rád néztem, és mosolyogtam,

Azt hittem, látod, de nem láttad.

Azt mondtam: “Szeretlek”, és vártam, mit felelsz,

Azt hittem, hallasz, de nem hallottál.

Labdázni hívtalak a kertbe,

Azt hittem, utánam jössz, de nem jöttél.

Rajzoltam neked egy képet,

Azt hittem, elteszed, de nem tetted.

Kunyhót építettem az erdőben,

Azt hittem, kirándulsz velem, de nem kirándultál.

Szereztem jó csalit,

Azt hittem, horgászol velem, de nem horgásztál.

Beszélgetni kívántam, hogy megosszam a gondolataimat veled,

Azt hittem, ez neked is hiányzik, de nem hiányzott.

Szóba hoztam a meccset, reméltem, hogy ott találkozunk,

Azt hittem, téged is érdekel, de nem érdekelt.

Kértelek, hogy kössük össze az életünket,

Azt hittem, te is akarod, de nem akartad.

A hazám háborúba hívott, azt mondtad,

térjek vissza épen, egészségesen.

De nem tértem.”