SZONETTBE ZÁRT IMA

Lángolj fel bennem én erős Istenem!
Égess keményre, perzselj tisztára
Vonj engem szépséged parazsára
Engedj pihennem hófehér szíveden!

Tárulj fel előttem rejtőző Istenem!
A szív tüzéből, lángból lépj elő
Kozmikus rendben nyugodt, szent Erő
Mint kőben a csend, úgy maradj meg bennem!

S ha földre buknék a hosszú futásban
Erősítsen meg szent kezed, s állva
Emeljen arcod fénylő magasába!

Őrizz meg engem örökre magadnak
Foglalj le, Istenem, hogy szavamnak
Mindig Te légy alfája, ómegája!

Smikál György

Forrás ~ Internet