Az igazságnak nem kell bizonyítani, erőlködni, üvölteni, 

harsogva trombitálni, hogy léte jogossá váljék.

 Az igazság egyszerűen és nyilvánvalóan jelen van. 

Társul a békével és az erővel. 

Az igazság erejében hatalmas lendület van, de ez a lendület nem sodor el. 

Ebben a sodrásban nem lehet elsüllyedni, mert a fény örvénye mindig felemel. Megtart. 

Az önzetlen, érdek nélküli jóság az, ami élteti. 

Az igazság olyan princípium, ami megkérdőjelezhetetlen és ha megdobálják sárral, 

akkor is ragyog, egyszerűen átragyog mindenen, ami hamis, hazug és álszent.

Az igazság minden fenyegetésnek, rosszindulatnak, 

gonoszságnak, álnokságnak ellent áll. 

Nem véletlen, hogy olyan fényes a tekintete minden igaz embernek. 

Szinte ragyog az arcuk és jó a közelükben lenni. 

Az igazság melegít.

 Nem langyos,nem is forró. 

Állandó melegségben tartja az ember lelkét. 

A hamisságban mindig van valami homály, nyirok és nyákos hűvösség. 

Ami igaztalan, az levegőtlen is. 

Egyszerűen elfogyasztja a légkörben a friss oxigént. 

Ezért van az, hogy hazug emberek után szinte ragad a levegő 

a szobában és ki kell szellőztetni, mert fullasztó, amit maguk után hagynak. 

Gyakran olyan erős a hazug emberek kipárolgása,

 hogy saját maguk sem bírják elviselni a nyomasztó levegőt - főleg éjjel,

 amikor a test öntudatlan, kontroll nélkül párolog

- és még a legnagyobb télben is nyitott ablaknál alszanak. 

Szinte jeges levegőben. 

Mert a hazugság fojt. 

Az igazság ezzel szemben friss oxigént pumpál a vérbe. 

Nézd meg az álnok embert. 

Sokat és szinte szünet nélkül beszél, gyakran ismétli meg ugyanazt, 

gyakran kérdez vissza, a tekintete is folyton mozgásban van, 

képtelen hosszan szemkontaktust tartani és mindig rág valamit, ételt vagy rágógumit. 

Mindegy, csak mozogjon a szája. 

Rágja a hazugságot. 

Próbálja igazsággá formálni. 

Nem tudja, hogy nem lehet, ezért állandóan mozgatni kell a test kapuját, 

mert a benne vibráló feszültség és félelem nem engedi nyugodni. 

Zavart lélek. 

Gyakran gyötri álmatlanság és csak kifelé képes élni, 

mivel a belső, valódi lényét nem ismeri. 

Nem is tud a létezéséről. 

Hiteltelen és hitetlen.